Zsoltárok 122

1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!

Thaburi ya Daudi Nĩndakenire hamwe na arĩa maanjĩĩrire atĩrĩ, “Nĩtũthiĩ nyũmba ya Jehova.”

2 Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!

Magũrũ maitũ marũgamĩte ihingo-inĩ ciaku, wee Jerusalemu.

3 Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!

Jerusalemu rĩakĩtwo ta itũũra inene rĩnyitithanĩtio wega.

4 A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.

Kũu nĩkuo mĩhĩrĩga yambataga, o yo mĩhĩrĩga ya Jehova, ĩgathiĩ kũgooca rĩĩtwa rĩa Jehova kũringana na mawatho marĩa aheete Isiraeli.

5 Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.

Kũu nĩkuo kũigĩtwo itĩ cia ũnene cia atuanĩri ciira, o cio itĩ cia ũnene cia nyũmba ya Daudi.

6 Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!

Hoerai Jerusalemu thayũ: “Arĩa makwendete marotũũra na thayũ.

7 Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.

Kũrĩa thingo ciaku ciirigĩire kũrogĩa na thayũ, naguo ũgitĩri ũgĩe ciikaro-inĩ ciaku cia ũthamaki.”

8 Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!

Nĩ ũndũ wa ariũ a baba na arata, nguuga atĩrĩ, “Thayũ ũrogĩa thĩinĩ waku.”

9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

Nĩ ũndũ wa nyũmba ya Jehova Ngai witũ, caragia ũgaacĩru waku.