< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Кэтре Домнул стриг ын стрымтораря мя, ши Ел м-аскултэ.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Доамне, скапэ-мь суфлетул де буза минчиноасэ, де лимба ыншелэтоаре!
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Че-ць дэ Ел цие, че-ць адуче Ел цие, лимбэ ыншелэтоаре?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Сэӂець аскуците де рэзбойник, ку кэрбунь априншь де енупэр.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Вай де мине кэ локуеск ла Мешек, кэ локуеск ын кортуриле Кедарулуй!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Дестул мь-а локуит суфлетул лынгэ чей че урэск пачя.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Еу сунт пентру паче, дар де ындатэ че ворбеск еу, ей сунт пентру рэзбой.