< Zsoltárok 120 >
1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
Faarfannaa Ol baʼuu. Ani rakkina koo keessatti Waaqayyotti nan iyyadha; innis deebii naa kenna.
2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
Yaa Waaqayyo, afaan sobuu fi arraba nama gowwoomsu jalaa na baasi.
3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
Yaa arraba gowwoomsituu nana, maaltu siif kennama? Kana caalaas maal godhamta?
4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
Inni xiyya loltootaa kan qarameen, barbadaa ibiddaa qacamaatiin si adaba.
5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
Ani waanan Meshek keessa taaʼee dunkaanota Qeedaar gidduu jiraadhuuf, anaaf wayyoo!
6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
Warra nagaa jibban gidduu, ani yeroo dheeraa jiraadheera.
7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.
Ani nama nagaa barbaadu dha; isaan garuu yeroo ani dubbadhu lolaaf kakaʼan.