Zsoltárok 120

1 Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

He waiata; he pikitanga. I tangi, ahau ki a Ihowa i toku matenga; a i whakahoki kupu mai ia ki ahau.

2 Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!

E Ihowa, whakaorangia toku wairua i te ngutu teka, i te arero hianga.

3 Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

Ko te aha e hoatu ki a koe? ko te aha hoki e tapiritia atu mau, e te arero hianga?

4 Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.

Ko nga pere koi a te hunga nunui, me nga waro hunipa.

5 Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

Aue, toku mate, to te manene i Meheke, toku hoki e noho nei i nga teneti o Kerara!

6 Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!

Kua roa te nohoanga tahitanga o toku wairua ki te tangata e kino ana ki te ata noho.

7 Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

Mo te ata noho ahau, engari ka korero ahau, ka anga ratou ka whawhai.