< Zsoltárok 109 >

1 Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
Jusqu'à la Fin, psaume de David. Dieu, ne passe point ma louange sous silence;
2 Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
car la bouche des pécheurs, la bouche des fourbes est ouverte contre moi.
3 És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
Ils ont parlé de moi avec une langue perfide; ils m'ont enveloppé de paroles de haine, et ils m'ont attaqué sans sujet.
4 Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
Au lieu de m'aimer, ils me calomnient; et moi je priais;
5 Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
Et ils m'ont rendu le mal pour le bien, la haine pour l'amitié.
6 Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
Établis sur mon ennemi un pécheur, et que le démon se tienne à sa droite.
7 Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
Lorsqu'on le jugera, qu'il s'en aille condamné, et que sa prière soit imputée à péché.
8 Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
Que ses jours soient abrégés, et qu'un autre reçoive sa dignité.
9 Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
Que ses fils deviennent orphelins, et sa femme veuve.
10 És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
Que ses enfants errent sans asile, qu'ils mendient, qu'ils soient chassés de leurs habitations.
11 Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
Qu'un usurier extorque tout son bien, et que des étrangers bâtissent sur ses travaux.
12 Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
Qu'il ne lui reste personne pour protecteur, personne qui ait pitié de ses orphelins.
13 Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
Que ses enfants aillent à leur perte, et qu'en une seule génération son nom soit effacé.
14 Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
Que le souvenir de l'iniquité de ses pères revive devant le Seigneur; et que le péché de sa mère ne soit point effacé.
15 Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
Qu'ils soient toujours devant le Seigneur, et que leur mémoire périsse sur la terre,
16 A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
En punition de ce qu'il n'a point songé à faire miséricorde,
17 Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
Et qu'il a poursuivi, pour le mettre à mort, un homme pauvre, mendiant, et plein de componction.
18 Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
Il a aimé la malédiction, et elle viendra sur lui; il n'a point désiré la bénédiction, et elle s'éloignera de lui. Il s'est revêtu de la malédiction comme d'une tunique, et elle a pénétré comme l'eau dans ses entrailles, comme l'huile dans ses os.
19 Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
Qu'elle soit pour lui comme le manteau dont il s'enveloppe, et comme la ceinture dont il est ceint toujours.
20 Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
Telle sera la peine de ceux qui me calomnient devant Dieu, et qui disent des méchancetés contre mon âme.
21 De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
Et toi, Seigneur, Seigneur, agis envers moi pour l'amour de ton nom; car ta miséricorde est douce. Protège-moi,
22 Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
Parce que je suis pauvre et nécessiteux, et que mon cœur est troublé au dedans de moi.
23 Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
Je m'en vais comme l'ombre quand elle décline, et j'ai été ballotté comme une nuée de sauterelles.
24 Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
Mes genoux ont été énervés par le jeûne, et ma chair s'est altérée, faute d'huile.
25 Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
Et moi, je suis devenu un opprobre pour mes ennemis; ils m'ont vu, et ont secoué la tête.
26 Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
Secours-moi, Seigneur mon Dieu, et sauve-moi selon ta miséricorde.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
Et qu'ils sachent que c'est ta main, que c'est toi, Seigneur, qui as agi.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
Ils maudiront, et tu béniras; que ceux qui m'attaqueront soient confondus, et ton serviteur sera réjoui.
29 Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
Que nos calomniateurs soient couverts de honte, et enveloppés de honte comme d'un double manteau.
30 Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
Je rendrai gloire au Seigneur de toute la force de ma bouche, et je le louerai au milieu de la multitude,
31 Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
Parce qu'il s'est placé à la droite du pauvre, pour me sauver de ceux qui persécutaient mon âme.

< Zsoltárok 109 >