Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Alleluia. Confitemini Domino, et invocate nomen eius: annunciate inter gentes opera eius.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Cantate ei, et psallite ei: narrate omnia mirabilia eius.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Laudamini in nomine sancto eius: laetetur cor quaerentium Dominum.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Quaerite Dominum, et confirmamini: quaerite faciem eius semper.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Mementote mirabilium eius, quae fecit: prodigia eius, et iudicia oris eius.
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
Semen Abraham, servi eius: filii Iacob electi eius.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
Ipse Dominus Deus noster: in universa terra iudicia eius.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Memor fuit in saeculum testamenti sui: verbi, quod mandavit in mille generationes:
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
Quod disposuit ad Abraham: et iuramenti sui ad Isaac:
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
Et statuit illud Iacob in praeceptum: et Israel in testamentum aeternum:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
Dicens: Tibi dabo Terram Chanaan, funiculum hereditatis vestrae.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Cum essent numero brevi, paucissimi et incolae eius:
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
Et pertransierunt de gente in gentem, et de regno ad populum alterum.
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
Non reliquit hominem nocere eis: et corripuit pro eis reges.
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
Nolite tangere christos meos: et in prophetis meis nolite malignari.
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Et vocavit famem super terram: et omne firmamentum panis contrivit.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Misit ante eos virum: in servum venundatus est Ioseph.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Humiliaverunt in compedibus pedes eius, ferrum pertransiit animam eius,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
donec veniret verbum eius. Eloquium Domini inflammavit eum:
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
misit rex, et solvit eum; princeps populorum, et dimisit eum.
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
Constituit eum dominum domus suae: et principem omnis possessionis suae:
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
Ut erudiret principes eius sicut semetipsum: et senes eius prudentiam doceret.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
Et intravit Israel in Aegyptum: et Iacob accola fuit in Terra Cham.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Et auxit populum suum vehementer: et firmavit eum super inimicos eius.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Convertit cor eorum ut odirent populum eius: et dolum facerent in servos eius.
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Misit Moysen servum suum: Aaron, quem elegit ipsum.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Posuit in eis verba signorum suorum, et prodigiorum in Terra Cham.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Misit tenebras, et obscuravit: et non exacerbavit sermones suos.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Convertit aquas eorum in sanguinem: et occidit pisces eorum.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Edidit terra eorum ranas in penetralibus regum ipsorum.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Dixit, et venit cynomyia: et cinifes in omnibus finibus eorum.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Posuit pluvias eorum grandinem: ignem comburentem in terra ipsorum.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Et percussit vineas eorum, et ficulneas eorum: et contrivit lignum finium eorum.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Dixit, et venit locusta, et bruchus, cuius non erat numerus:
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
Et comedit omne foenum in terra eorum: et comedit omnem fructum terrae eorum.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Et percussit omne primogenitum in terra eorum: primitias omnis laboris eorum.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Et eduxit eos cum argento et auro: et non erat in tribubus eorum infirmus.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
Laetata est Aegyptus in profectione eorum: quia incubuit timor eorum super eos.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Expandit nubem in protectionem eorum, et ignem ut luceret eis per noctem.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Petierunt, et venit coturnix: et pane caeli saturavit eos.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Dirupit petram, et fluxerunt aquae: abierunt in sicco flumina;
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
Quoniam memor fuit verbi sancti sui, quod habuit ad Abraham puerum suum.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Et eduxit populum suum in exultatione, et electos suos in laetitia.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Et dedit illis regiones gentium: et labores populorum possederunt:
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
Ut custodiant iustificationes eius, et legem eius requirant.
