< Példabeszédek 31 >
1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
Men Pawòl wa Lemwèl, men konsèy manman l' te ba li:
2 Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
Kisa pou m' di ou, pitit mwen, pitit ki soti nan zantray mwen? Se mwen ki te mande Bondye pou l' ban mwen ou. Kisa pou m' di ou?
3 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
Pa gaspiye kouray ou nan fanm. Veye zo ou ak fanm k'ap fè malè chèf yo.
4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
Lemwèl monchè, yon wa pa fèt pou nan bwè bweson. Chèf pa fèt pou nan bwè gwòg.
5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
Lè yo bwè konsa, yo bliye lòd yo te bay. Yo p'ap pran ka malere yo.
6 Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
Se moun ki dekouraje ak lavi ki tonbe nan gwòg. Se moun ki gen gwo lapenn nan kè yo ki lage kò yo nan bweson.
7 Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
Yo bwè pou yo bliye mizè yo, pou yo pa chonje lapenn yo.
8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
Louvri bouch ou pale pou moun ki pa ka pale pou tèt yo. Defann kòz moun ki san sekou yo.
9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
Pale pou yo. Pa fè patipri. Defann kòz malere yo ak endijan yo.
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
Sa pa fasil pou moun jwenn yon bon madanm. Lè li jwenn li, li gen plis valè pase yon boul lò.
11 Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
Mari l' mete tout konfyans li nan li. Tout bagay ap mache byen lakay li.
12 Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
Madanm lan p'ap janm aji mal ak mari l', l'ap pase tout lavi l' ap fè l' byen.
13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
Li chache lenn mouton ak fil swa, li travay yo fè twal ak men l'.
14 Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
Tankou bato k'ap pote machandiz, li al byen lwen chache manje mete nan kay la.
15 Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
Solèy poko leve, li gen tan sou pye l', l'ap pare manje pou moun nan kay la. L'ap di sèvant yo sa pou yo fè.
16 Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
Li fè lide sou yon tè, li achte l' ak lajan li fè ak men l'. Li fè jaden rezen sou li.
17 Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
Li mare ren l', li twouse manch rad li pou l' travay.
18 Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
Li santi zafè l' ap mache byen, li rete byen ta lannwit ap travay.
19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
Li file koton, li koud rad li.
20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
Li lonje men l' bay pòv. Li pran ka malere.
21 Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
Li pa pè fredi pou moun lakay li, paske tout moun gen rad cho pou mete sou yo.
22 Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
Li fè kouvèti lenn pou kabann yo. Tout rad li yo fèt ak twal wouj tise byen sere.
23 Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
Mari l', se yonn nan chèf fanmi lavil la. Tout moun lavil la ap nonmen non l' an byen.
24 Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
Madanm li fe rad pou l' vann, li fè bèl senti, li vann yo ak machann.
25 Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
Li gen anpil kouraj, tout moun respekte l', li pa pè denmen.
26 Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
Lè li louvri bouch li, se bon konsèy li bay. Li toujou gen bon pawòl nan bouch li.
27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
Li konnen vire tounen tout moun nan kay la. Li toujou gen yon bagay l'ap fè.
28 Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
Tout pitit li yo ap fè l' konpliman. Mari l' menm ap fè lwanj li.
29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
L'ap di: Mwen konnen anpil madanm. Men ou menm, nanpwen tankou ou!
30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
Bèl fanm pa di bon madanm pou sa. Bèl figi pa la pou lontan. Men, y'a fè lwanj yon fanm ki gen krentif pou Seyè a.
31 Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
Ba li sa ki pou li a. Lè y'a wè sa l' fè, se pou tout moun fè lwanj li.