Példabeszédek 15
1 Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
Responsio mollis frangit iram: sermo durus suscitat furorem.
2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
Lingua sapientium ornat scientiam: os fatuorum ebullit stultitiam.
3 Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
In omni loco oculi Domini contemplantur bonos et malos.
4 A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
Lingua placabilis, lignum vitae: quae autem immoderata est, conteret spiritum.
5 A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
Stultus irridet disciplinam patris sui: qui autem custodit increpationes, astutior fiet. In abundanti iustitia virtus maxima est: cogitationes autem impiorum eradicabuntur.
6 Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
Domus iusti plurima fortitudo: et in fructibus impii conturbatio.
7 A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
Labia sapientium disseminabunt scientiam: cor stultorum dissimile erit.
8 Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
Victimae impiorum abominabiles Domino: vota iustorum placabilia:
9 Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
Abominatio est Domino via impii: qui sequitur iustitiam, diligitur ab eo.
10 Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
Doctrina mala deserentium viam vitae: qui increpationes odit, morietur.
Infernus, et perditio coram Domino: quanto magis corda filiorum hominum? (Sheol h7585)
12 Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
Non amat pestilens eum, qui se corripit: nec ad sapientes graditur.
13 A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
Cor gaudens exhilarat faciem: in moerore animi deiicitur spiritus.
14 Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
Cor sapientis quaerit doctrinam: et os stultorum pascitur imperitia.
15 Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
Omnes dies pauperis, mali: secura mens quasi iuge convivium.
16 Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
Melius est parum cum timore Domini, quam thesauri magni et insatiabiles.
17 Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
Melius est vocari ad olera cum charitate: quam ad vitulum saginatum cum odio.
18 A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
Vir iracundus provocat rixas: qui patiens est, mitigat suscitatas.
19 A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
Iter pigrorum quasi sepes spinarum: via iustorum absque offendiculo.
20 A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
Filius sapiens laetificat patrem: et stultus homo despicit matrem suam.
21 A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
Stultitia gaudium stulto: et vir prudens dirigit gressus suos.
22 Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
Dissipantur cogitationes ubi non est consilium: ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.
23 Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
Laetatur homo in sententia oris sui: et sermo opportunus est optimus.
24 Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van. (Sheol h7585)
Semita vitae super eruditum, ut declinet de inferno novissimo. (Sheol h7585)
25 A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
Domum superborum demolietur Dominus: et firmos faciet terminos viduae.
26 Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
Abominatio Domini cogitationes malae: et purus sermo pulcherrimus firmabitur ab eo.
27 Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
Conturbat domum suam qui sectatur avaritiam: qui autem odit munera, vivet. Per misericordiam et fidem purgantur peccata: per timorem autem Domini declinat omnis a malo.
28 Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
Mens iusti meditatur obedientiam: os impiorum redundat malis.
29 Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
Longe est Dominus ab impiis: et orationes iustorum exaudiet.
30 A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
Lux oculorum laetificat animam: fama bona impinguat ossa.
31 A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
Auris, quae audit increpationes vitae, in medio sapientium commorabitur.
32 A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
Qui abiicit disciplinam, despicit animam suam: qui autem acquiescit increpationibus, possessor est cordis.
33 Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
Timor Domini, disciplina sapientiae: et gloriam praecedit humilitas.
