Márk 2
1 Napok mulva pedig ismét beméne Kapernaumba, és meghallák, hogy otthon van.
Quelque temps après, [Jésus] revint à Capharnaüm. Lorsqu’on entendit qu’il était dans la maison,
2 És azonnal sokan összegyülekezének, annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nékik az igét.
il s’y assembla aussitôt un si grand nombre [de personnes], qu’elles ne pouvaient trouver place, pas même aux abords de la porte; et il leur annonçait la parole.
3 És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, a kit négyen emelnek vala.
Alors on lui amena un paralytique porté par quatre [hommes].
4 És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal ő hozzá, megbonták ama háznak fedelét, a hol Ő vala, és rést törvén, leereszték a nyoszolyát, a melyben a gutaütött feküdt.
Et, comme ils ne pouvaient le lui présenter à cause de la foule, ils découvrirent le toit à l’endroit où il était, et par l’ouverture ils descendirent le grabat où gisait le paralytique.
5 Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid.
Jésus, voyant leur foi, dit au paralytique: « [Mon] fils, tes péchés te sont remis. »
6 Valának pedig ott némely írástudók, a kik ott ülnek vala, szívökben így okoskodván:
Or il y avait là quelques scribes assis, qui pensaient dans leur cœur:
7 Mi dolog, hogy ez ilyen káromlásokat szól? ki bocsáthatja meg a bűnöket, hanemha egyedül az Isten?
« Comment cet homme parle-t-il ainsi? Il blasphème. Qui peut remettre les péchés sinon Dieu seul? »
8 És Jézus azonnal észrevevé az ő lelkével, hogy azok magukban így okoskodnak, és monda nékik: Miért gondoljátok ezeket a ti szívetekben?
Jésus, ayant aussitôt connu par son esprit qu’ils pensaient ainsi en eux-mêmes, leur dit: « Pourquoi avez-vous de telles pensées dans vos cœurs?
9 Mi könnyebb, azt mondanom-é a gutaütöttnek: Megbocsáttattak néked a te bűneid, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj?
Lequel est le plus facile de dire au paralytique: Tes péchés te sont remis, ou [de lui] dire: Lève-toi, prends ton grabat et marche?
10 Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, monda a gutaütöttnek:
Mais afin que vous sachiez que le Fils de l’homme a sur la terre, le pouvoir de remettre les péchés, – [Jésus] s’adressa au paralytique –
11 Mondom néked, kelj föl, vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj haza.
je te le commande: Lève-toi, prends ton grabat et va dans ta maison. »
12 Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy hogy mindenki elálmélkodék, és dicsőíté az Istent, ezt mondván: Soha sem láttunk ilyet!
Et à l’instant celui-ci se leva, prit son grabat, et sortit en présence de tous, de sorte que tout le peuple était dans l’admiration et rendait gloire à Dieu, en disant: « Jamais nous n’avons rien vu de semblable. »
13 És ismét kiméne a tenger mellé; és az egész sokaság megy vala ő hozzá, és ő tanítja vala őket.
Jésus sortit de nouveau le long de la mer; et toute la foule venait à lui, et il les enseignait.
14 És a mikor tovaméne, meglátá Lévit, az Alfeus fiát, a ki a vámszedő helyen ül vala, és monda néki: Kövess engemet. És felkelvén, követi vala őt.
En passant, il vit Lévi, fils d’Alphée, assis au bureau de péage; il lui dit: « Suis-moi. » Lévi se leva et le suivit.
15 És lőn, a mikor ő ennek házában asztalhoz üle, a vámszedők és bűnösök is sokan odaülnek vala Jézussal és az ő tanítványaival; mert sokan valának, és követék őt.
Il arriva que Jésus étant à table dans la maison de cet homme, plusieurs publicains et gens de mauvaise vie se trouvaient à table avec lui et ses disciples, car ils étaient nombreux à le suivre.
16 És a mikor látták az írástudók és a farizeusok, hogy együtt eszik a vámszedőkkel és bűnösökkel, mondának az ő tanítványainak: Mi dolog, hogy a vámszedőkkel és a bűnösökkel eszik és iszik?
Les scribes et les Pharisiens, le voyant manger avec des pécheurs et des publicains, disaient à ses disciples: « D’où vient que votre Maître mange et boit avec des pécheurs et des publicains? »
17 És a mikor ezt hallja vala Jézus, monda nékik: Nem az egészségeseknek van szükségök orvosra, hanem a betegeknek, nem azért jöttem, hogy igazakat, hanem hogy bűnösöket hívjak megtérésre.
Entendant cela, Jésus leur dit: « Ce ne sont pas ceux qui se portent bien qui ont besoin de médecin, mais les malades; je ne suis pas venu appeler les justes, mais les pécheurs. »
18 A János és a farizeusok tanítványai pedig bőjtölnek vala. Odamenének azért és mondának néki: Mi az oka, hogy Jánosnak és a farizeusoknak tanítványai bőjtölnek, a te tanítványaid pedig nem bőjtölnek?
Les disciples de Jean et les Pharisiens avaient coutume de jeûner. Ils vinrent le trouver et lui dirent: « Pourquoi, tandis que les disciples de Jean et ceux des Pharisiens pratiquent le jeûne, vos disciples ne jeûnent-ils pas? »
19 Jézus pedig monda nékik: Avagy bőjtölhet-é a vőlegény násznépe, a míg velök van a vőlegény? A meddig a vőlegény velök van, nem bőjtölhetnek.
Jésus leur répondit: « Les compagnons de l’époux peuvent-ils jeûner pendant que l’époux est avec eux? Aussi longtemps qu’ils ont avec eux l’époux, ils ne peuvent pas jeûner.
20 De jőnek majd napok, a mikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak azokon a napokon.
Mais les jours viendront où l’époux leur sera enlevé, et alors ils jeûneront en ces jours-là.
21 Senki sem varr pedig új posztóból foltot ó ruhára; máskülönben a mi azt kitoldaná, még kiszakít belőle, az új a régiből, és nagyobb szakadás lesz.
Personne ne coud une pièce d’étoffe neuve à un vieux vêtement: autrement la pièce neuve emporte un morceau du vieux, et la déchirure devient pire.
22 És senki sem tölt új bort régi tömlőkbe; különben az új bor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni.
Et personne ne met du vin nouveau dans des outres vieilles: autrement, le vin fait rompre les outres et le vin se répand, et les outres sont perdues. Mais le vin nouveau doit se mettre dans des outres neuves. »
23 És lőn, hogy szombatnapon a vetések közt megy vala által, és az ő tanítványai mentökben a kalászokat kezdék vala szaggatni.
Il arriva, un jour de sabbat, que Jésus traversait des champs de blé, et ses disciples, tout en s’avançant, se mirent à cueillir des épis.
24 Ekkor a farizeusok mondának néki: Ímé, miért művelik azt szombatnapon, a mit nem szabad?
Les Pharisiens lui dirent: « Voyez donc! Pourquoi font-ils, le jour du sabbat, ce qui n’est pas permis? »
25 Ő pedig monda nékik: Soha sem olvastátok-é, mit mívelt Dávid, mikor megszűkült és megéhezett vala társaival egybe?
Il leur répondit: « N’avez-vous jamais lu ce que fit David lorsqu’il fut dans le besoin, ayant faim, lui et ceux qui l’accompagnaient:
26 Mi módon ment be az Isten házába az Abiátár főpap idejében és ette meg a szent kenyereket, a melyeket nem szabad megenni csak a papoknak; és adott a társainak is?
comment il entra dans la maison de Dieu, au temps du grand prêtre Abiathar, et mangea les pains de proposition, qu’il n’est permis de manger qu’aux prêtres seuls, et en donna même à ceux qui étaient avec lui? »
27 És monda nékik: A szombat lőn az emberért, nem az ember a szombatért.
Il leur dit encore: « Le sabbat a été fait pour l’homme, et non l’homme pour le sabbat;
28 Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura.
c’est pourquoi le Fils de l’homme est maître même du sabbat. »
