Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
At this also my heart trembleth, and is moved out of its place.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Hearken ye unto the noise of his voice, and the sound that goeth out of his mouth.
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
He sendeth it forth under the whole heaven, and his lightning unto the ends of the earth.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
After it a voice roareth; he thundereth with the voice of his majesty: and he stayeth them not when his voice is heard.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
God thundereth marvelously with his voice; great things doeth he, which we cannot comprehend.
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
For he saith to the snow, Fall thou on the earth; likewise to the shower of rain, and to the showers of his mighty rain.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
He sealeth up the hand of every man; that all men whom he hath made may know [it].
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Then the beasts go into coverts, and remain in their dens.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
Out of the chamber [of the south] cometh the storm: and cold out of the north.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
By the breath of God ice is given: and the breadth of the waters is straitened.
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
Yea, he ladeth the thick cloud with moisture; he spreadeth abroad the cloud of his lightning:
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
And it is turned round about by his guidance, that they may do whatsoever he commandeth them upon the face of the habitable world.
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
Whether it be for correction, or for his land, or for mercy, that he cause it to come.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
Hearken unto this, O Job: stand still, and consider the wondrous works of God.
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
Dost thou know how God layeth [his charge] upon them, and causeth the lightning of his cloud to shine?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Dost thou know the balancings of the clouds, the wondrous works of him which is perfect in knowledge?
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
How thy garments are warm, when the earth is still by reason of the south [wind]?
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Canst thou with him spread out the sky, which is strong as a molten mirror?
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Teach us what we shall say unto him; [for] we cannot order [our speech] by reason of darkness.
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Shall it be told him that I would speak? or should a man wish that he were swallowed up?
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
And now men see not the light which is bright in the skies: but the wind passeth, and cleanseth them.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Out of the north cometh golden splendour: God hath upon him terrible majesty.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
[Touching] the Almighty, we can not find him out; he is excellent in power: and in judgment and plenteous justice he will not afflict.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Men do therefore fear him: he regardeth not any that are wise of heart.
