< Jób 19 >

1 Felele pedig Jób, és monda:
Jòb pran lapawòl, li di konsa:
2 Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
-Manyè sispann vire lòlòj mwen non! Manyè sispann kraze kouraj mwen ak tout pawòl sa yo?
3 Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?
Tout tan n'ap plede joure m', n'ap trennen m' nan labou. Nou pa wont jan n'ap malmennen m' la a?
4 Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
Menm si mwen ta fè sa m' pa t' dwe fè, ki jan pou sa ta ka fè nou mal?
5 Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?
Nou konprann nou pi bon pase m'. Nou di se paske mwen antò kifè m'ap pase tray sa a.
6 Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.
Nou pa wè se Bondye k'ap manyen avè m'. Se li menm ki pran m' nan pèlen.
7 Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
Si m' rele anmwe ansasen, pesonn p'ap reponn. Si m' mande jistis, pesonn p'ap kanpe pou defann mwen.
8 Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
Bondye bare tout chemen devan mwen. M' pa ka pase. Li fè m' wè tou nwa devan mwen.
9 Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
Li fè yo ban m' move non. Li fè m' pèdi tout byen m'.
10 Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
Li minen m' tout jan. M'ap deperi. Li wete tout espwa m'. Mwen tankou yon pyebwa yo derasinen.
11 Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
Bondye ankòlè nèt sou mwen. Li konsidere m' tankou yon lènmi.
12 Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
Li voye yon bann malè sou mwen yon grenn kou, tankou yon lame k'ap atake m'. Yo rive sou mwen san m' pa wè sa. Yo sènen m' anndan lakay mwen.
13 Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.
Bondye fè frè m' yo renka kò yo sou mwen. Zanmi m' yo kouri pou mwen.
14 Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.
Tout fanmi mwen yo, tout bon zanmi m' yo disparèt. Moun mwen te konn resevwa lakay mwen bliye m'.
15 Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.
Ata sèvant lakay mwen pa rekonèt mwen. Pou yo, yo pa janm konnen m'.
16 Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
Si mwen rele yon domestik, li pa reponn mwen. Mwen te mèt lapriyè nan pye l', li pa okipe m'.
17 Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.
Madanm mwen pa ka pran sant mwen. Ata pwòp pitit mwen yo pè pwoche bò kote m'.
18 Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
Tout timoun ap pase m' nan betiz. Si m' fè yon ti kanpe, yo pase m' nan tenten.
19 Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
Pi bon zanmi m' yo ap gade m' ak degoutans. Sa m' pi renmen yo ap pale sou do m'.
20 Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
Mwen tounen zo ak po. Sa ki rete pou m' mouri a pa anyen.
21 Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
Nou se zanmi m'. Pitye pou mwen! Pitye! Se Bondye menm ki leve men sou mwen.
22 Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
Poukisa pou nou leve dèyè m' tou menm jan ak Bondye? Koulye a, nou pa pèsekite m' kont nou?
23 Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
Si sèlman te gen yon moun pou kouche pawòl mwen yo, pou ekri yo sou papye,
24 Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!
pou grave yo ak sizo sou wòch plat, pou yo toujou rete make!
25 Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
Mwen menm, mwen konnen moun ki gen pou vin pran defans mwen an byen vivan. Se li menm an dènye k'ap kanpe sou latè pou pale pou mwen.
26 És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
Apre m' fin mouri, l'ap mete m' kanpe bò kote l'. M'a wè Bondye ak pwòp je m'.
27 A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
Se mwen menm menm k'ap wè l'. Se p'ap yon lòt moun! Kè m' ap fann,
28 Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
paske n'ap mande ki jan pou n' fè m' pase mizè ankò? Ki rezon n'ap jwenn nan mwen pou nou atake m'?
29 Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!
Men, atansyon pou se pa sou nou nepe a tonbe, lè Bondye va soti pou pini moun ki antò yo. Lè sa a, n'a konnen gen yon moun k'ap jije tout bon.

< Jób 19 >