Jób 15
1 Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
Y RESPONDIÓ Eliphaz Temanita, y dijo:
2 Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
¿Si proferirá el sabio vana sabiduría, y henchirá su vientre de viento solano?
3 Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
¿Disputará con palabras inútiles, y con razones sin provecho?
4 Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
Tú también disipas el temor, y menoscabas la oración delante de Dios.
5 Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
Porque tu boca declaró tu iniquidad, pues has escogido el hablar de los astutos.
6 A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
Tu boca te condenará, y no yo; y tus labios testificarán contra ti.
7 Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
¿Naciste tú primero que Adam? ¿ó fuiste formado antes que los collados?
8 Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
¿Oíste tú el secreto de Dios, que detienes en ti solo la sabiduría?
9 Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
¿Qué sabes tú que no sepamos? ¿qué entiendes que no se halle en nosotros?
10 Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
Entre nosotros también hay cano, también hay viejo mucho mayor en días que tu padre.
11 Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
¿En tan poco tienes las consolaciones de Dios? ¿tienes acaso alguna cosa oculta cerca de ti?
12 Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
¿Por qué te enajena tu corazón, y por qué guiñan tus ojos,
13 Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
Pues haces frente á Dios con tu espíritu, y sacas [tales] palabras de tu boca?
14 Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
¿Qué cosa es el hombre para que sea limpio, y que se justifique el nacido de mujer?
15 Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
He aquí que en sus santos no confía, y ni los cielos son limpios delante de sus ojos:
16 Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
¿Cuánto menos el hombre abominable y vil, que bebe la iniquidad como agua?
17 Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
Escúchame; yo te mostraré y te contaré lo que he visto:
18 A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
(Lo que los sabios nos contaron de sus padres, y no lo encubrieron;
19 A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
A los cuales solos fué dada la tierra, y no pasó extraño por medio de ellos: )
20 Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
Todos los días del impío, él es atormentado de dolor, y el número de años es escondido al violento.
21 A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
Estruendos espantosos hay en sus oídos; en la paz le vendrá quien lo asuele.
22 Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
El no creerá que ha de volver de las tinieblas, y está mirando al cuchillo.
23 Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
Desasosegado á comer siempre, sabe que le está aparejado día de tinieblas.
24 Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
Tribulación y angustia le asombrarán, y esforzaránse contra él como un rey apercibido para la batalla.
25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
Por cuanto él extendió su mano contra Dios, y se esforzó contra el Todopoderoso,
26 Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
El le acometerá en la cerviz, en lo grueso de las hombreras de sus escudos:
27 Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
Porque cubrió su rostro con su gordura, é hizo pliegues sobre los ijares;
28 És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
Y habitó las ciudades asoladas, las casas inhabitadas, que estaban puestas en montones.
29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
No enriquecerá, ni será firme su potencia, ni extenderá por la tierra su hermosura.
30 Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
No se escapará de las tinieblas: la llama secará sus ramos, y con el aliento de su boca perecerá.
31 Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
No confíe el iluso en la vanidad; porque ella será su recompensa.
32 Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
El será cortado antes de su tiempo, y sus renuevos no reverdecerán.
33 Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
El perderá su agraz como la vid, y derramará su flor como la oliva.
34 Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
Porque la sociedad de los hipócritas será asolada, y fuego consumirá las tiendas de soborno.
35 Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
Concibieron dolor, y parieron iniquidad; y las entrañas de ellos meditan engaño.
