Jeremiás 45

1 Az a szó, a melyet Jeremiás próféta szóla Báruknak, Néria fiának, mikor ő könyvbe írá e szókat Jeremiás szájából, Jójákimnak, Jósiás, Júdabeli király fiának negyedik esztendejében, mondván:

Реч коју рече Јеремија пророк Варуху сину Ниријином, кад писаше ове речи у књигу из уста Јеремијиних, четврте године Јоакима, сина Јосијиног, говорећи:

2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, te néked, Báruk:

Овако вели Господ Бог израиљев за тебе, Варуше:

3 Ezt mondottad: Jaj mostan nékem, mert az Úr az én bánatomra fájdalmat adott, elfáradtam az én fohászkodásomban, és nyugodalmat nem találtam.

Рекао си: Тешко мени! Јер Господ додаде ми жалост на тугу; изнемогох уздишући, и мира не налазим.

4 Ezt mondd néki: Ezt mondja az Úr: Ímé, a kiket én felépítettem, elrontom, és a kiket én beplántáltam, kiszaggatom, és pedig az egész földön.

Реци му ово: Овако вели Господ: Ево, шта сам саградио ја разграђујем, и шта сам посадио искорењавам по свој тој земљи.

5 És te kivánsz-é magadnak nagyokat? Ne kivánj; mert ímé én veszedelmet bocsátok minden testre, ezt mondja az Úr, és a te lelkedet zsákmányul adom néked, minden helyen, a hová elmégy.

А ти ли ћеш тражити себи велике ствари? Не тражи; јер ево, ја ћу пустити зло на свако тело, говори Господ; али ћу теби дати душу твоју место плена у свим местима, куда одеш.