Jeremiás 30
1 Az a szó, a melyet szólott az Úr Jeremiásnak, mondván:
Jeremiah henga Pakai thusei ahunglhung in hitin aseiye.
2 Ezt mondja az Úr, Izráel Istene, mondván: Mindama szókat, a melyeket mondottam néked, írd meg magadnak könyvben;
Hatchungnung Pakai, Israel Pathen in hitin aseiye: Jeremiah keiman na henga kasei thuho jouse hi, lekhabu khat a jihlut soh kei yin, ati.
3 Mert ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és visszahozom az én népemet, az Izráelt és Júdát, azt mondja az Úr, és visszahozom őket arra a földre, a melyet az ő atyáiknak adtam, és bírni fogják azt.
Ajeh chu kamite Israel leh Judah chu keiman katundoh kit ding nikho ahung lhung e. Apu apateu ka pihsa hiche gamsung ahi, keiman amaho kahin le puilut kit ding, chule amahon hichi gamsunghi alokit diu ahi, tin Pakai yin asei e, ati.
4 Ezek pedig azok a szók, a melyeket az Úr Izráel és Júda felől szólott.
Pakaiyin, Israel leh Judah chungchang thu asei chu hiche ahi.
5 Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség.
Pakaiyin hitin aseiye, ‘kichatah a miho ka ogin keiman kajai, chamna umlou, kichat tijat dimset ahi
6 Kérdjétek meg csak és lássátok, ha szűl-é a férfi? Miért látom minden férfi kezét az ágyékán, mintegy gyermekszűlőét, és miért változtak orczáik fakósárgává?
Veuvin, keiman ngho thukhat kadoh nahiuve. ‘pasal in cha ahin thei mong hinam? Ibola pasal jouse, numei naoso nat thoh lel bang a akhut teniuva ataibuh u akisip uva, maiso ki khel gam’u ham?
7 Jaj! mert nagy az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákóbon; de megszabadul abból!
Hitobang phat hahsa chu ana um khalou ahi. Hiche hi kami Israelte ding a, thoh hahsa tah nikho chu hiding ahi. Hijongle, achaina le amam ho huhdoh’a um ding ahiuve.
8 És azon a napon, azt mondja a Seregek Ura, letöröm majd az ő igáját a te nyakadról, köteleidet leszaggatom, és nem szolgálnak többé idegeneknek.
Hichi nikho chuleh hiti ding ahi, tin Hatchungnung Pakai in aseiye. Keiman angonguva kon’a namkol kaheboh’a, chuleh aki hen nao khao ka botan ding ahi. Chuteng ama ho chu gamdang mi ho khut nui a sohchang a um ta lou ding ahiuve.
9 Hanem szolgálnak az Úrnak az ő Istenöknek, és Dávidnak az ő királyoknak, a kit feltámasztok nékik.
Ijeh inem itileh, kamiten a-Pathen u keima kin abol tah diu, chuleh David khang gui a kon a aleng diu khat, keiman katun doh ding pachu, ama hon ajan diu ahih.
10 Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, se ne rettegj Izráel; mert ímhol vagyok én, a ki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, a ki megháborítsa.
Hijeh chun, kalhacha Israel kicha hih in chuleh lungthoi hih in; ajeh chu keiman gamlha tah akon a, nangma kahin lepuikit’a, inmun kalhut ding chuleh nachate jouse jong asohchannauva kon’a hng kile soh kei ding ahiuve. Chuteng Israel in chamna leh monna anei ding, koima chan avela amaho asuhkichat kit loudiu ahitai, tin Pakai in aseiye, ati.
11 Mert veled vagyok én, azt mondja az Úr, hogy megtartsalak téged: mert véget vetek minden nemzetnek, a kik közé kiűztelek téged, csak néked nem vetek véget, hanem megfenyítelek téged ítélettel, mert nem hagylak egészen büntetés nélkül.
Ajeh chu keiman nangma ka umpi jing in, chuleh ka huhdoh jing ding nahi, tin Pakiayin aseiye. Keiman nangho kathechehnau namtin vaipi ho chu, abon'uva kasuhmanghel ding ahiuve. Amavang, keiman nangho sumanglouva, thudih’a kasuhdih ding chule talen manlouva kakoilou ding nahiuve, ati.
12 Mert ezt mondja az Úr: Veszedelmes a te sebed, gyógyíthatatlan a te sérülésed.
Pakaiyin aseiye, “Ven, nakimavona maha hi, anasabehseh jeng in, adamthei louding maha ahitai,’ati.
13 Senki sincsen, a ki megítélje a te ügyedet, hogy bekösse sebedet, orvosságok és balzsam nincsenek számodra.
Nangma khankho ding gel’a napanpi ding mi aumpoi. Na maha najenpeh ding jong mi koima aumpoi. Chuleh adam nading loujong aumpoi.
14 Elfeledkezett rólad minden szeretőd, és nem keres téged: mert megvertelek ellenséges veréssel, kegyetlen ostorozással, a te bűnödnek sokaságáért, és hogy eláradtak a te vétkeid.
Naki hetpi honla nahepha tapouvin, napanpi honjong nadalha gam tauve. Kenjong melma bol’a kahin bol’a, melse tah’a kamavo nahitai. Ajeh chu na chonset avaltan, chuleh nathemmona alen behseh jeng’e.
15 Miért kiáltozol a te sebed miatt? veszedelmes a te sérülésed? a te bűnöd sokaságáért és vétkeidnek eláradásáért cselekedtem ezeket veled.
Ibol’a namaha jeh’a chu kiphin nahim, adamdoh nading, umlou ahi. Ajeh chu nachonset atamval in, nathemmo najong alen behseh tai. Hijeh’a chu keiman talen kamatsah nahi.
16 Azért mindazok, a kik benyelnek téged, elnyeletnek, és valamennyi ellenséged mind fogságra jut: és a te fosztogatóidat kifosztottakká, és minden te zsákmánylóidat zsákmánynyá teszem.
Hijongle, keiman nabah gamte kabah gamding, nadou va pangho abon'uva sohchanga kitol manggam diu ahi. Chule na chomgam te kile chomgamdiu, nahindelkhum te jong kile delkhum diu ahi.
17 Mert orvosságot adok néked, és kigyógyítlak a te sérülésedből, azt mondja az Úr. Mert számkivetettnek hívtak téged, Sion; nincs, a ki tudakozódjék felőle.
Chuteng, na maha chu keiman kadamsah ding chuleh kahetsah kit ding nahi. Ajeh chu, mihon nangmahi akipaidoh ahitan, koima chan Jerusalem hi adonlou ahitai, atiuve, tin Pakaiyin aseiye.
18 Ezt mondja az Úr: Ímé, visszahozom Jákób sátorának foglyait, és könyörülök az ő hajlékain, és a város felépíttetik az ő magas helyén, és a palota a maga helyén marad.
Pakaiyin hitin aseiyin, ‘Keiman Israel chu agamsunga kahin lepuilut kit’a, kasem phat ding ahi. Jerusalem kisa phat kit ding chuleh aleng inpi jong aum na ngai ja kitungdoh kitding ahi.
19 És hálaadás és öröm szava jő ki belőlök, és megsokasítom őket és meg nem kevesednek, megöregbítem őket és meg nem kisebbednek.
Chuteng, kipala asah uva, chuleh thangvah na ogin kithong ding ahi. Keiman amaho vang kaboh’a kapunsah ding chule amaho kemsuh louding ahitai.
20 És az ő fiai olyanok lesznek, mint eleintén, és az ő gyülekezete erősen megáll az én orczám előtt, de megbüntetem mindazokat, a kik nyomorgatták őt.
Khanglui lai a banga, Israel kasemphat ding, ka-ang sung’a namlentah’a katundoh kitding ahi. Keiman amaho vang kaboh’a, achateu khangtou ding chuleh amaho bolse techu keiman talen kamatsah ding ahi.
21 És az ő fejedelme ő belőle támad, és az ő uralkodója belőle jő ki, és magamhoz bocsátom őt, hogy közeledjék hozzám: mert kicsoda az, a ki szívét arra hajtaná, hogy hozzám jőjjön, azt mondja az Úr.
Amahon, amaholah’a kon’a, alengpau ding khat akisem doh diu, keiman ama chu kaheng’a kakou lut ding ahi. Ajeh chu, amapa chun achamtah’a eihin nailut ngamlou ahi, tin Pakaiyin aseiye.
22 És népemmé lesztek, én pedig a ti Istenetek leszek.
Chutengle nangho kamite nahidiu, chuleh keima na Pathen u kahi ding ahi, ati. Ven, Pakai lungsatna huipi leh gose kitho bang’a, migiloute luchang’a hattah a hung kitatjal bang ding ahi.
23 Ímé, az Úrnak szélvésze, haragja tör elő, és a rohanó szélvész a hitetlenek fejére zúdul.
Pakaiyin lungkham tijat umtah chu, Pakai aman agel ho abolsah kahsea, kemsuh louhel ding ahi. Nangho hiche ho jouse chu, anikho ahunglhun tengle nahet ding ahi.
24 Nem szűnik meg az Úr felgerjedt haragja, míg végbe nem viszi, és míg meg nem valósítja az ő szívének gondolatait. Az utolsó napokban értitek meg e dolgot.
Pakai lunghanna chun ama lung ngaito aboncha amolso ding, achai kahsea kiledoh kit louhel ding, hichu ninung lam teng nahin hetkhen diu ahi.
