< Galatákhoz 1 >

1 Pál, apostol (nem emberektől, sem nem ember által, hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, a ki feltámasztotta őt a halálból);
Paul, Miriem renga niloi, miriem jâra khom niloi, Jisua Khrista le thina renga kaithoipu Pathien jâra tîrton keima.
2 És a velem levő összes atyafiak, Galátzia gyülekezeteinek:
Male ko ompui sûngsuokngei nâmin Galatia taka om koiindangngei chibai nangni an muthuon;
3 Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől, és a mi Urunk Jézus Krisztustól,
Pa Pathien le ei Pumapa Jisua Khrista renga moroina le inngêina nangni pêk rese.
4 A ki adta önmagát a mi bűneinkért hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. (aiōn g165)
Atûnlâi rammuol sietna renga Khrista'n mi kêlsuo theina rangin, ei Pathien le ei Pa lungdo jômin, ei nunsie sikin ama ânpêk zoi. (aiōn g165)
5 A kinek dicsőség örökkön örökké! Ámen. (aiōn g165)
Pathien kôma inlalna tuonsôtin om rese, Amen. (aiōn g165)
6 Csodálkozom, hogy Attól, a ki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ily hamar más evangyéliomra hajlotok.
Khrista moroina jâra nangni koipu hah irang mo inrangtaka nin mâka, Thurchisa dang nin ipom hih nangni ka kamâm.
7 Holott nincs más; de némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát.
Maha thurchisa adang viek ni uolma, mi senkhatngei hin nangni minjêlin Khrista thurchisa thûl an bôk kêng ani.
8 De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok.
Nikhomsenla, keinin mo, invân renga vântîrton khomin mo thurchisa dang an misîr duoiin chu meidîla rang theiloiintumin om rese.
9 A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen.
Motona kin ti anghan kin ti nôk, nin pomsa thurchisa hah niloia thurchisa dang nin kôm juong misîr an omin chu, ama hah meidîla rang theiloiintumin om rese.
10 Mert most embereknek engedek-é, avagy az Istennek? Vagy embereknek igyekezem-é tetszeni? Bizonyára, ha még embereknek igyekezném tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.
Keiman atûn hin miriemngei pomna zong mo kini? Nitet mak! Keiman ka nuom chu Pathien pomna kêng! Miriem riming inthangna rang rok ka la nîn chu, Khrista tîrlâm ki ni loi rang ani.
11 Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangyéliom, melyet én hirdettem, nem ember szerint való;
Ma anghan, sûngsuokngei, thurchisa nangni ki ril hah miriem tienga chong ni mak iti nangni minriet rong.
12 Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.
Miriem kôm renga ka man ni maka, tute mi minchu khom ni mak. Mahah Jisua Khrista'n ko kôm lelea ânlâr ani.
13 Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam az Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt.
Juda sakhuo balama kênpêk lâia ko om lam hah nin riet; Pathien Koiindangngei lungkhamna boiin dengminthei ngeia, theidôra minmang ngei rang bôkin ke lei oma.
14 És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért.
Hanchu, ki richibulngei chong mâk chunga kênpêk uol ngâi sikin Juda balama ki sinthona han ki richingei lâia ka ruolngei tamtak chu ke khêl ani.
15 De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által,
Hannirese, Pathien'n a moroinân ka nu vonsûnga ko omlâi renga mi thangsai, a sin tho rangin milei koi ani. Male ama'n mi mindon ha,
16 Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel,
Jentailngei lâia Thurchi Sa ki misîr theina ranga a Nâipasal ko kôma ânlâr han tute rekel loiin;
17 Sem nem mentem Jeruzsálembe az előttem való apostolokhoz, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaskusba.
Jerusalema ko motona tîrton lei changngei kôm khom se khâi loiin, Arab rama ke se kelena, masuole Damascus'a ko hongkîr nôka.
18 Azután három esztendő mulva fölmentem Jeruzsálembe, hogy Pétert meglátogassam, és nála maradtam tizenöt napig.
Hanchu, kum thum suole chu, Peter kôm roi ngei riet rangin Jerusalema kava sea, a kôma hapta nik ka va oma.
19 Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát.
Ania, Pumapa lâibungpa Jacob telloi chu tute tîrton dangngei mu mu-ung.
20 A miket pedig néktek írok, ímé Isten előtt mondom, hogy nem hazudom.
Nin kôma chong ki miziek hih adik ani. Milak tho mu-ung iti Pathien'n a riet.
21 Azután mentem Siriának és Ciliciának tartományaiba.
Masuole han Syria le Cilicia ramhuol sûnga ke se zoi ani.
22 Ismeretlen valék pedig személyesen a Júdeában levő keresztyén gyülekezetek előtt;
Ma zora han Judea rama Koiindangngeiin ke mêl la riet mak ngeia;
23 Hanem csak hallották, hogy: A ki minket üldözött egykor, most hirdeti azt a hitet, a melyet egykor pusztított.
“Motona mi esêlpu le iemna ahong minboi phar rang bôk ngâipu han atûn hin chu taksônna chong kêng a misîr zoi” ti mi misîrna vai an riet.
24 És dicsőíték bennem az Istent.
Ma anghan, keima sikin Pathien an minpâk zoi.

< Galatákhoz 1 >