2 Mózes 9
1 És monda az Úr Mózesnek: Menj a Faraóhoz és beszélj vele: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem:
Unya miingon si Yahweh kang Moises, “Adtoa ang Faraon ug sultihi siya, 'Si Yahweh, nga Dios sa mga Hebreo, miingon niini: “Palakwa ang akong katawhan aron nga mosimba sila kanako.”
2 Mert ha nem akarod elbocsátani és tovább is tartóztatod őket:
Apan kung modumili ka sa pagpalakaw kanila, kung ipabilin gihapon nimo sila,
3 Ímé az Úr keze lészen a te mezei barmaidon, lovakon, szamarakon, tevéken, ökrökön és juhokon; igen nagy döghalál.
nan maanaa ang kamot ni Yahweh sa imong mga baka sa kaumahan ug sa mga kabayo, mga asno, mga kamelyo, mga panon sa baka, ug panon sa mga karnero, ug mao kini ang hinungdan sa makalilisang nga sakit.
4 De különbséget tesz az Úr az Izráel barmai között és Égyiptom barmai között, és mindabból, a mi Izráel fiaié, egy sem vész el.
Lahi ang pagtagad ni Yahweh sa mga baka sa mga Israelita kaysa mga baka sa Ehiptohanon: Wala gayoy mananap nga gipanag-iya sa mga Israelita nga mangamatay.
5 Időt is hagya az Úr, mondván: Holnap cselekszi az Úr ezt a dolgot a földön.
Naghatag si Yahweh ug tukma nga panahon; miingon siya, “Ugma buhaton ko kini nga mga butang sa yuta."”'
6 Meg is cselekedé az Úr ezt a dolgot másodnapon, és elhulla Égyiptomnak minden barma, de az Izráel fiainak barma közül egy sem hullott el.
Gibuhat kini ni Yahweh pagkasunod adlaw: namatay ang tanang mga baka sa Ehiptohanon. Apan wala gayoy mga mananap sa Israelita nga namatay.
7 El is külde a Faraó, és ímé egy sem hullt vala el az Izráeliták barma közül: de a Faraó szíve kemény maradt, és nem bocsátá el a népet.
Nagsusi ang Faraon, ug tan-awa, wala gayoy bisan usa nga namatay sa mananap sa mga Israelita. Apan nagmagahi ang iyang kasingkasing, mao nga wala niya palakwa ang katawhan.
8 Az Úr pedig monda Mózesnek és Áronnak: Vegyétek tele markaitokat kemenczehamuval, és szórja azt Mózes az ég felé a Faraó szeme láttára.
Unya miingon si Yahweh kang Moises ug kang Aaron, “Pagkumkom ug mga abo nga gikan sa hudno. Moises, kinahanglan nga isabwag nimo ang abo ngadto sa kahanginan samtang motan-aw ang Faraon.
9 Hogy porrá legyen Égyiptomnak egész földén, s emberen és barmon hólyagosan fakadó fekéllyé legyen Égyiptomnak egész földén.
Mahimo kining pino nga abog sa tibuok yuta sa Ehipto. Mahubagan ug magsakit ang katawhan ug ang mga mananap sa tibuok yuta sa Ehipto.”
10 Vevének azért kemenczehamut és a Faraó elé állának, és Mózes az ég felé szórá azt; és lőn az emberen és barmon hólyagosan fakadó fekély.
Busa gikuha ni Moises ug Aaron ang abo sa hudno ug mitindog atubangan sa Faraon. Unya gisabwag ni Moises ang abo ngadto sa kahanginan. Gihubaghubagan ug nagsakit ang katawhan ug ang mga mananap tungod sa abo.
11 És az írástudók nem állhatnak vala Mózes előtt a fekély miatt; mert fekély vala az írástudókon s mind az Égyiptombelieken.
Dili makasukol ang mga salamangkero kang Moises tungod sa mga hubaghubag, tungod kay gihubaghubagan sila ug ang tanang mga Ehiptohanon.
12 De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr Mózesnek.
Gipatig-a ni Yahweh ang kasingkasing sa Faraon, busa wala naminaw ang Faraon kang Moises ug kang Aaron. Mao kini ang giingon ni Yahweh kang Moises nga buhaton sa Faraon.
13 És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe és mondd néki: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.
Unya miingon si Yahweh kang Moises, “Pagmata ug sayo sa kabuntagon, barog sa atubangan sa Faraon, ug isulti kaniya, 'Si Yahweh, ang Dios sa mga Hebreohanon, miingon niini: “Palakwa ang akong katawhan aron nga mosimba sila kanako.
14 Mert ezúttal minden csapásomat reá bocsátom a te szívedre, a te szolgáidra és a te népedre azért, hogy megtudd, hogy nincs én hozzám hasonló az egész földön.
Niining higayona ipadala ko ang tanan nakong mga hampak nganha kanimo, sa imong mga sulugoon ug sa imong katawhan. Buhaton ko kini aron nga imong mahibaloan nga wala gayoy sama kanako sa tibuok kalibotan.
15 Mert ha most kinyujtanám kezemet és megvernélek téged és a te népedet döghalállal, akkor kivágattatnál a földről.
Sa pagkakaron mamahimo kong iisa ang akong kamot ug silotan ka pinaagi sa balatian ug ang imong katawhan, ug mapuo ka gikan sa yuta.
16 Ámde azért tartottalak fenn tégedet, hogy megmutassam néked az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.
Apan tungod niini nga hinungdan tugotan ko ikaw nga makalahutay: aron nga ipakita ko kanimo ang akong gahom, aron nga mamantala ang akong ngalan sa tibuok kalibotan.
17 Ha tovább is feltartóztatod az én népemet és nem bocsátod el őket:
Nagmapahitas-on ka gihapon batok sa akong katawhan pinaagi sa dili pagpalakaw kanila.
18 Ímé holnap ilyenkor igen nagy jégesőt bocsátok, a melyhez hasonló nem volt Égyiptomban az napságtól fogva hogy fundáltatott, mind ez ideig.
Paminaw! Ugma sa samang takna magpadala ako ug hilabihan ka kusog nga ulan nga ice, nga wala pa nahitabo sa Ehipto sukad pa kaniadto hangtod karon.
19 Most annakokáért küldj el, hajtasd be barmaidat és mindenedet, valamid a mezőn van; minden ember és barom, a mely a mezőn találtatik és házba nem hajtatik, – jégeső szakad arra, és meghal.
Nan karon, pagpadala ug kalalakin-an ug tigoma ang imong mga baka ug ang tanan nga anaa sa imong kaumahan didto sa luwas nga dapit. Ang matag tawo ug mga mananap nga anaa sa kaumahan nga wala madala sa panimalay—maulanan sila ug mga ice, ug mangamatay sila."”'
20 A ki a Faraó szolgái közűl az Úr beszédétől megfélemedék, szolgáit és barmait házakba futtatá.
Busa nagdali ang mga sulugoon sa Faraon nga mituo sa mensahe ni Yahweh sa pagdala sa ilang mga ulipon ug mga baka ngadto sa mga balay.
21 A ki pedig nem törődék az Úr beszédével, szolgáit és barmát a mezőn hagyá.
Apan kadtong wala gayod mituo sa mensahe ni Yahweh gibilin lamang ang ilang mga ulipon ug mga baka didto sa kaumahan.
22 Az Úr pedig monda Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az égre, hogy legyen jégeső Égyiptom egész földén az emberre, baromra és a mező minden fűvére, Égyiptom földén.
Unya miingon si Yahweh kang Moises, “Iisa ang imong kamot ngadto sa kawanangan aron maulanan ug ice ang tibuok yuta sa Ehipto, sa katawhan, sa mga mananap, ug sa tanan nga mga tanom sa kaumahan sa tibuok yuta sa Ehipto.”
23 Kinyujtá azért Mózes az ő vesszejét az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta és jégesőt, és tűz szálla le a földre, és jégesőt bocsáta az Úr Égyiptom földére.
Unya giisa ni Moises ang iyang sungkod ngadto sa kawanangan, ug nagpadala si Yahweh ug dalugdog, ulan nga ice, ug kilat sa kayutaan. Nagpaulan usab siya ug ice sa yuta sa Ehipto.
24 És lőn jégeső, és a tűz egymást éré az igen nagy jégeső közt, a melyhez hasonló nem volt az egész Égyiptom földén, mióta nép lakja.
Busa nag-ulan ug ice ug kilat nga nasagolan ug ulan nga ice, nga hilabihan gayod, wala pa gayoy nahitabo nga sama niini sa tibuok yuta sa Ehipto sukad nga nahimo kini nga nasod.
25 És elveré a jégeső egész Égyiptom földén mindazt, a mi a mezőn vala, embertől baromig; a mező minden fűvét is elveré a jégeső és a mező minden fáját is egybe rontá.
Gidaot sa ulan nga ice ang tanan nga anaa sa kaumahan sa tibuok yuta sa Ehipto, lakip na ang katawhan ug ang mga mananap. Nangadaot ang matag tanom nga anaa sa kaumahan ug nangabali ang matag kahoy.
26 Csak a Gósen földén, hol Izráel fiai valának, nem volt jégeső.
Ang yuta lamang sa Goshen, diin namuyo ang mga Israelita ang wala naulanan ug ice.
27 A Faraó pedig elkülde és hívatá Mózest és Áront, és monda nékik: Vétkeztem ezúttal; az Úr az igaz; én pedig és az én népem gonoszok vagyunk.
Unya nagpadala ang Faraon ug kalalakin-an aron ipatawag si Moises ug si Aaron. Miingon siya kanila, “Nakasala ako niining higayona. Matarong si Yahweh, ug daotan ako ug ang akong katawhan.
28 Imádkozzatok az Úrhoz, hogy legyen elég a mennydörgés és jégeső, és akkor elbocsátlak titeket és nem maradtok tovább.
Pag-ampo kang Yahweh, tungod kay hilabihan ka kusog ang dalugdog ug ang ulan nga ice. Palakwon ko na kamo, ug dili na gayod kamo magpuyo pa dinhi.”
29 Mózes pedig monda néki: Mihelyt kimegyek a városból, felemelem kezeimet az Úrhoz; megszűnnek a mennydörgések és nem lesz többé jégeső, hogy megtudd, hogy az Úré a föld.
Miingon si Moises kaniya, “Sa dihang mobiya ako sa siyudad, iisa ko ang akong mga kamot ngadto kang Yahweh. Mohunong ang dalugdog, ug moundang na gayod ang pag-ulan ug ice. Niini nga paagi imong mahibaloan nga si Yahweh ang nanag-iya sa kalibotan.
30 De tudom, hogy te és a te szolgáid még nem féltek az Úr Istentől.
Apan alang kanimo ug sa imong mga sulugoon, nasayod ako nga wala pa gayod kamo nagpasidungog kang Yahweh nga Dios.”
31 A len pedig és az árpa elvereték, mert az árpa kalászos, a len pedig bimbós vala.
Karon nangadaot na ang lino ug ang sebada, kay hapit na mahinog ang sebada, ug namulak na ang lino.
32 De a búza és a tönköly nem vereték el, mert azok késeiek.
Apan wala madaot ang trigo ug ang ubang matang sa trigo tungod kay ulahi man kining namunga.
33 És kiméne Mózes a Faraótól a városból és felemelé kezeit az Úrhoz, és megszűnének a mennydörgések s a jégeső és eső sem ömlik vala a földre.
Sa dihang mibiya si Moises sa Faraon ug sa siyudad, giisa ni Moises ang iyang mga kamot ngadto kang Yahweh; wala na gayod midalugdog ug mihunong na ang ulan nga ice, ug wala na miulan.
34 Amint látá a Faraó, hogy megszűnék az eső, meg a jégeső és a mennydörgés, ismét vétkezék és megkeményíté szívét ő és az ő szolgái.
Sa dihang nakita sa Faraon nga miundang na ang ulan, ulan nga ice, ug ang dalugdog, nagpakasala na usab siya ug gipatig-a ang iyang kasingkasing, kauban sa iyang mga sulugoon.
35 És kemény maradt a Faraó szíve, és nem bocsátá el az Izráel fiait, a mint megmondotta vala az Úr Mózes által.
Gipatig-a ang kasingkasing sa Faraon, busa wala niya palakwa ang katawhan sa Israel. Mao kini ang paagi nga gisulti ni Yahweh kang Moises nga buhaton sa Faraon.
