1 Sámuel 26
1 És menének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Nemde nem a Hakila halmán lappang-é Dávid, a puszta átellenében?
Ziph tami ni Gibeah kho a tho teh, Sawl koevah Devit teh Hakhilah mon Hakhilah kho dawk a kâhro nahoehmaw, atipouh.
2 Felkele azért Saul, és lement Zif pusztájába, és vele volt Izráel közül háromezer válogatott ember, hogy megkeresse Dávidot Zif pusztájában.
Hahoi, Sawl a thaw teh, a rawi e Isarelnaw tami 300 touh a hrawi teh, Ziph ram koelah Devit tawng hane a cei awh.
3 És tábort jára Saul a Hakila halmán, mely a puszta átellenében van, az úton; Dávid pedig a pusztában tartózkodék. És mikor észrevette, hogy Saul utána ment a pusztába:
Sawl teh Jeshimon ram Hakhilah mon dawk a roe. Hatei, Devit teh kahrawngum vah ao teh, Sawl ni na tawng hanelah kahrawng vah a tho tie hah a panue.
4 Kémeket küldött ki Dávid, és megtudta biztosan, hogy Saul eljött.
Hatdawkvah, Devit ni katuetkungnaw a patoun teh Sawl a tho katang tie hah a panue.
5 És felkele Dávid, és elment arra a helyre, a hol Saul táborozott, és megnézte Dávid azt a helyet, a hol feküvék Saul és Abner, a Nér fia, seregének fővezére. Saul pedig a kerített táborban feküvék, és a nép körülötte táborozott.
Devit ni a thaw teh, Sawl tungpupnae koevah a cei. Devit ni Sawl hoi ransanaw kaukkung Ner capa Abner a inae hah a hmu. Sawl teh pupim lungui vah a i teh rangleng ransanaw ni a kalup.
6 Akkor szóla Dávid, és monda a Hitteus nemzetségéből való Akhiméleknek és Abisainak, a Seruja fiának, a ki Joábnak testvére vala, mondván: Ki jön le velem Saulhoz a táborba? És mondá Abisai: Lemegyek én veled.
Devit ni Hit tami Ahimelek hoi Joab e nawngha Zeruiah capa Abisai koevah, Sawl roenae koe apimaw kai koe ka kâbang han telah a pacei navah, Abisai ni nang koe kai ka kâbang han atipouh.
7 És elméne éjjel Dávid, és Abisai a nép közé. És ímé, Saul lefeküvén, alszik vala a kerített táborban, és dárdája a földbe volt szúrva fejénél; Abner pedig és a nép körülötte feküvének.
Devit hoi Abisai teh Sawl tinaw onae koe tangmin vah a cei roi, khenhaw! Sawl te pupim lungui vah a i, a lû koevah tahroe hah talai dawk a thoe sak teh, Abner hoi ransanaw teh a tengpam vah a i awh.
8 Akkor monda Abisai Dávidnak: Kezedbe adta a mai napon Isten a te ellenségedet; most azért, hadd szegezzem a földhöz őt a dárdával egy ütéssel, és másodszor nem ütöm át.
Abisai ni Devit koevah, sahnin vah Cathut ni na tarannaw teh na kut dawk na poe toe. Hatdawkvah, na san ni tahroe hah talai dawk vaitahoi na takho sak haw, vai hni touh ka takho mahoeh atipouh.
9 Dávid azonban monda Abisainak: Ne veszesd el őt! Mert vajjon ki emelhetné fel kezét az Úrnak felkentje ellen büntetlenül?!
Hateiteh, Devit ni Abisai koe hawi hoeh, bangkongtetpawiteh, BAWIPA Cathut ni satui awi e tami lathueng vah kut a tha teh, ngaithoum e tami apimaw kaawm boi telah atipouh.
10 És monda Dávid: Él az Úr, hogy az Úr megveri őt! Vagy eljön az ő napja és meghal, vagy pedig harczba megy és ott vész el!
Hothloilah, Devit ni BAWIPA a hring e patetlah BAWIPA a ma ni a hem han doeh. Hoehpawiteh, a duenae hnin a pha han doeh. Hoehpawiteh taran tuknae koe cet vaiteh a due han doeh.
11 Távoztassa el azért az Úr tőlem azt, hogy kezemet az Úrnak felkentje ellen emeljem, hanem csak vedd a dárdát, mely feje mellett van, és a vizes korsót, és menjünk el.
BAWIPA ni satui awi e tami lathueng vah ka kut ka pho hane teh, BAWIPA ni na pasoung hoeh. Hatei, a lû koe e tahroe hoi tuium teh la vaiteh cet leih sei atipouh.
12 Akkor elvevé Dávid a dárdát és a vizes korsót Saul feje mellől, és elmenének. És senki sem volt, a ki látta volna, sem a ki észrevette volna, sem a ki felserkent volna, hanem mindnyájan aluvának, mert az Úr mély álmot bocsátott reájok.
Hahoi teh, Devit ni Sawl e lû koe kaawm e tahroe hoi tuium hah a la teh a cei. Apinihai hmawt hoeh, ahnimanaw pueng teh mat a i awh dawkvah, api buet touh hai a kâhlaw hoeh dawkvah,
13 És mikor Dávid általment a túlsó oldalra, megállott a hegy tetején messzire, úgy, hogy nagy távolság volt közöttük.
Devit teh kakaw e a yawn namran lah a cei teh, kahlat e monruisom vah a kangdue.
14 És kiálta Dávid a népnek és Abnernek, a Nér fiának, mondván: Nem felelsz-é Abner? És felele Abner, és monda: Kicsoda vagy te, hogy így kiáltasz a királynak?
Devit ni tamihupui hoi Ner capa Abner hah a oung teh, Abner na pato mahoeh maw atipouh. Hahoi Abner ni siangpahrang ka oung ngam e tami api nang maw atipouh.
15 Dávid pedig monda Abnernek: Avagy nem férfi vagy-é te, és kicsoda olyan, mint te Izráelben? És miért nem vigyáztál a te uradra, a királyra? Mert a nép közül oda ment egy ember, hogy elveszesse a te uradat, a királyt.
Devit ni Abner hanelah na tongpa hoeh maw. Isarelnaw e rahak vah nang patetlah e apimaw kaawm. Bangkongmaw siangpahrang na bawipa hah na ring thai hoeh maw. Tangmin vah tami buet touh ni siangpahrang na bawipa thei hanelah a tho toe.
16 Nem jó dolog ez, a mit cselekedtél! Él az Úr, hogy halál fiai vagytok ti, a miért nem vigyáztatok a ti uratokra, az Úrnak felkentjére! Most azért nézd meg, hol van a király dárdája és a vizes korsó, a mely fejénél volt?
Na sak e hno hawihoeh. Bawipa a hring e patetlah Bawipa ni satui awi e na bawipa hah kahawicalah na ring hoeh dawkvah, due hanelah na kamcu. Siangpahrang lû koe e tahroe hoi tuium hah nâmaw ao khenhaw! atipouh.
17 És megismeré Saul a Dávid hangját, és monda: A te hangod-é ez fiam, Dávid? Dávid pedig monda: Az én hangom, uram király!
Sawl ni Devit e lawk a thai navah, ka thai e lawk he ka capa Devit nange lawk maw atipouh navah, Devit ni oe kaie lawk doeh ka bawipa atipouh.
18 És monda: Miért üldözi szolgáját az én uram? Ugyan mit cselekedtem, és micsoda gonoszság van én bennem?
Bangkongmaw ka bawipa ni a san hah a pâlei. Bangmaw ka sak. Bangmaw ka kut dawk yonnae kaawm.
19 Most azért hallgassa meg az én uram, a király, az ő szolgájának szavát! Ha az Úr ingerelt fel téged ellenem: vajha jóillatú volna előtte az áldozat; ha pedig emberek: átkozottak legyenek az Úr előtt, mert kiűznek most engemet, hogy ne részesülhessek az Úrnak örökségében, azt mondván: Eredj, szolgálj idegen isteneknek.
Hatdawkvah siangpahrang ka bawipa na sanpa e lawk he thai haw. Kai na taran hanelah na lung tha kaawmsakkung hah Bawipa lah awm pawiteh, thuengnae heh coe naseh. Hateiteh, tami lah awm pawiteh, Bawipa hmalah thoebo naseh. Bangkongtetpawiteh, ahnimouh ni cet lawih, alouke cathutnaw e thaw hah tawk lawih telah ati awh teh, Bawipa e râw talai dawk o hoeh nahanelah sahnin na pâlei awh toe hei.
20 Azért ne omoljék az én vérem a földre távol az Úr színétől; mert Izráelnek királya kijött, hogy egy bolhát keressen, úgy, mint egy fogoly madarat üldöznek a hegyeken.
Hatdawkvah, ka thipaling teh Bawipa ni hmu hoeh e talai dawk lawng naseh. Bangkongtetpawiteh, tamuem tawng hanelah mon dawk kâva e patetlah Isarel siangpahrang teh uihli tawng hanelah a kâva atipouh.
21 Saul pedig monda: Vétkeztem! térj vissza fiam, Dávid, mert többé nem cselekszem veled gonoszul, mivel az én életem kedves volt előtted a mai napon. Ímé, esztelenül cselekedtem, és igen nagyot vétettem.
Sawl ni ka payon toe ka capa Devit bout ban leih. Bangkongtetpawiteh, na mithmu vah ka hringnae he aphu o poung dawkvah thoe bout na bo mahoeh toe. Khenhaw! pathunae hno ka sak teh ka payon toe ati.
22 És felele Dávid, és monda: Ímhol a király dárdája, jőjjön ide a szolgák közül egy, és vigye el azt.
Devit ni oe ka bawipa na tahroe khenhaw! na thoundoun buet touh koe bout lat sak atipouh.
23 Az Úr pedig fizessen meg mindenkinek az ő igazsága és hűsége szerint, mert az Úr kezembe adott téged ma, de én nem akartam felemelni kezemet az Úrnak felkentje ellen.
BAWIPA ni tami pueng amamae tahroe hoi yuemkamcunae dawk aphu poe naseh. Sahnin vah Bawipa ni nang hah ka kut dawk na poe, hateiteh Bawipa ni satui awi e tami lathueng vah kut ka tha mahoeh atipouh.
24 És a mennyire drága volt a mai napon a te lelked én előttem, legyen annyira drága az én lelkem az Úr előtt, és szabadítson meg engem minden nyomorúságból!
Khenhaw! sahnin vah na hringnae teh ka mithmu vah aphu o e patetlah Bawipa ni ka hringnae hah aphu awm sak naseh. Runae pueng thung hoi na rungngang naseh atipouh.
25 Akkor monda Saul Dávidnak: Áldott légy te, fiam Dávid, hatalmasan is fogsz cselekedni, és győzni is fogsz! És elment Dávid a maga útjára, Saul pedig visszatért az ő helyére.
Sawl ni Devit koevah, ka capa Devit, hawinae awm seh. Na sak e hno puengpa dawk tânae na hmawt naseh, telah a dei pouh hnukkhu, Devit teh a ban, Sawl hai a ma onae koe a ban van.
