Zsoltárok 46

1 A karmesternek. Kórach fiaitól. Alámót szerint. Ének. Isten nekünk menedék és erő, segítségül szorongatásokban igen megtalálható.

Zborovođi. Sinova Korahovih. Po napjevu “Djevice”. Pjesma. Bog nam je zaklon i utvrda, pomoćnik spreman u nevolji.

2 Azért nem félünk, midőn megváltozik a föld s midőn meginognak a hegyek, be a tengerek szívébe.

Stoga, ne bojmo se kad se ljulja zemlja, kad se bregovi ruše u more.

3 Zúgnak, forrnak vizei, rengenek a hegyek az ő fenségétől. Széla.

Nek' buče i bjesne valovi morski, nek' bregovi dršću od žestine njihove: s nama je Jahve nad Vojskama, naša je utvrda Bog Jakovljev!

4 Folyam van: erei örvendeztetik Isten városát, a legfelsőnek szentséges lakait.

Rijeka i rukavci njezini vesele Grad Božji, presveti šator Višnjega.

5 Isten van közepében, nem inog meg; megsegíti Isten, reggelre ha fordul.

Bog je sred njega, poljuljat se neće, od rane zore Bog mu pomaže.

6 Zúgtak nemzetek, inogtak királyságok; hallatta hangját, olvad a föld.

Ma bješnjeli puci, rušila se carstva, kad glas njegov zagrmi, zemlja se rastopi:

7 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene. Széla.

s nama je Jahve nad Vojskama, naša je utvrda Bog Jakovljev!

8 Jertek, nézzétek meg az Örökkévaló cselekvéseit, a ki pusztításokat végzett a földön;

Dođite, gledajte djela Jahvina, strahote koje on na zemlji učini.

9 megszüntet háborúkat a föld végéig, íjjat tör össze, dárdát vág széllyel, szekereket éget el tűzben.

Do nakraj zemlje on ratove prekida, lukove krši i lomi koplja, štitove ognjem sažiže.

10 Hagyjatok föl és tudjátok meg, hogy én vagyok Isten, magas vagyok a nemzetek közt, magas a földön!

Prestanite i znajte da sam ja Bog, uzvišen nad pucima, nad svom zemljom uzvišen!

11 Az Örökkévaló, a seregek ura velünk van, mentsvárunk nekünk Jákób Istene! Széla.

S nama je Jahve nad Vojskama, naša je utvrda Bog Jakovljev!