Zsoltárok 3
1 Zsoltár Dávidtól, midőn elmenekült fia Absalóm elől. Örökkévaló, mily sokan vannak szorongatóim, sokan támadnak ellenem!
[A Psalm by David, when he fled from Absalom his son.] LORD, how my adversaries have increased. Many rise up against me.
2 Sokan mondják lelkemről: Nincs segítség számára Istenben. Széla.
Many there are who say of my soul, "There is no salvation for him in God." (Selah)
3 De te, Örökkévaló, paizs vagy körülöttem, dicsőségem és fejem fölemelője.
But you, LORD, are a shield around me, my glory, and the one who lifts up my head.
4 Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltottam föl, és ő meghallgatott engem szent hegyéről. Széla.
I cried out to the LORD with my voice, and he answered me from his holy mountain. (Selah)
5 Én lefeküdtem és aludtam, fölébredtem, mert az Örökkévaló támogat engem.
I lay down and slept. I awoke, for the LORD sustains me.
6 Nem félek a népnek tízezreitöl, kik köröskörül nekem szegültek.
I am not afraid of ten thousands of people who have set themselves against me on every side.
7 Kelj föl, Örökkévaló, segíts meg engem, Istenem! Mert állkapcson ütötted mind az ellenségeimet, a gonoszok fogait széttörted.
Arise, LORD. Save me, my God. For you slap all my enemies in the face. You break the teeth of the wicked.
8 Az Örökkévalóé a segítség, népedre az áldásod! Széla.
Salvation belongs to the LORD. Your blessing is upon your people. (Selah)
