< Zsoltárok 145 >

1 Dicsérő dal Dávidtól. Hadd magasztallak, Istenem, oh király, s hadd áldom nevedet mindörökké.
Ein lovsong av David. Eg vil upphøgja deg, min Gud, du konge, og eg vil lova namnet ditt æveleg og alltid.
2 Mindennap hadd áldalak téged, s dicsérem nevedet mindörökké.
Kvar dag vil eg lova deg, og eg vil prisa namnet ditt æveleg og alltid.
3 Nagy az Örökkévaló és dicséretes nagyon, és kikutathatatlan az ő nagysága.
Stor er Herren og mykje lovsungen, og hans storleik er uransakleg.
4 Nemzedék nemzedéknek dicsőíti műveidet és hatalmas tetteidet hirdetik.
Ei ætt skal lova dine verk for ei onnor, og dine storverk skal dei forkynna.
5 Fenséges dicsőséged díszén és csodatetteid dolgain hadd gondolkodom el.
Di høge og herlege æra og dine underverk vil eg grunda på.
6 S félelmes tetteid erejéről szóljanak, és nágyságodat hadd beszélem el.
Um dine sterke, skræmelege gjerningar skal dei tala, og dine storverk vil eg fortelja um.
7 Nagy jóságod hírét ömleszszék, és igazságodon ujjongjanak.
Minne-ord um din store godleik skal dei lata strøyma ut, og di rettferd skal dei lovsyngja.
8 Kegyelmes és irgalmas az Örökkévaló, hosszantűrő és nagy szeretetű.
Nådig og miskunnsam er Herren, langmodig og stor i miskunn.
9 Jóságos az Örökkévaló mindenekhez, és irgalma rajta van mind az ő művein.
Herren er god imot alle, og han miskunnar alle sine verk.
10 Magasztalnak téged, Örökkévaló, mind a műveid, és jámboraid áldanak téged.
Alle dine verk skal prisa deg, Herre, og dine trugne lova deg.
11 Királyságod dicsőségéről szólnak, és hatalmadat elmondják,
Um herlegdomen i ditt rike skal dei tala, og ditt velde skal dei forkynna,
12 hogy tudassák az ember fiaival hatalmas tetteit, és királysága díszének dicaőségét.
til å kunngjera dine velduge verk for menneskjeborni, og den strålande herlegdom i ditt rike.
13 Királyságod minden időknek királysága, és uralmad minden nemzedékben meg nemzedékben.
Ditt rike er eit rike for alle ævor, og ditt herredøme varer gjenom alle ætter.
14 Támogatja az Örökkévaló mind az elesőket, s fölegyenesíti mind a görnyedteket.
Herren er stydjar alle som fell, og han reiser alle som er nedbøygde.
15 Mindenek szemei hozzád reménykednek, s te megadod nekik eledelöket a maga idején.
Alle vender augo sine ventande til deg, og du gjev deim deira føda i si tid.
16 Megnyitod kezedet és jóllakatsz minden élőt jóakarattal.
Du let upp handi og mettar alt levande med hugnad.
17 Igazságos az Örökkévaló mind az útjain és kegyes mind az ő művei iránt.
Herren er rettferdig på alle sine vegar og miskunnsam i alle sine verk.
18 Közel van az Örökkévaló mind a szólítóihoz, mindazokhoz, kik igazán szólítják.
Herren er nær hjå alle deim som kallar på honom, alle som kallar på honom i sanning.
19 Tisztelőinek akaratát megteszi s fohászukat hallja és megsegíti őket.
Han gjer etter deira ynskje som ottast honom, og han høyrer deira rop og frelser deim.
20 Megőrzi az Örökkévaló mindazokat, a kik őt szeretik, de mind a gonoszokat megsemmisíti.
Herren varar alle deim som elskar honom, men alle ugudlege tyner han.
21 Az Örökkévaló dicséretét mondja el szájam, és áldja minden halandó szentséges nevét mindörökké!
Min munn skal mæla um Herrens pris, og alt kjøt skal lova hans heilage namn i all æva og alltid.

< Zsoltárok 145 >