< Zsoltárok 14 >
1 A karmesternek. Dávidtól. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosat cselekedtek; nincs, ki jót tenne.
For the Chief Musician. By David. The fool has said in his heart, “There is no God.” They are corrupt. They have done abominable deeds. There is no one who does good.
2 Az Örökkévaló az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, a ki Istent keresi.
The LORD looked down from heaven on the children of men, to see if there were any who understood, who sought after God.
3 Mind elpártolt, egyaránt megromlottak; nincs, ki jót tenne, nincs egy sem.
They have all gone aside. They have together become corrupt. There is no one who does good, no, not one.
4 Nemde megtudják mind, a. kik jogtalanságot cselekszenek, kik népemet eszik, a mint kenyeret esznek, az Örökkévalót nem szólították!
Have all the workers of iniquity no knowledge, who eat up my people as they eat bread, and don’t call on the LORD?
5 Ott rettegve rettegtek, mert Isten az igaz nemzedék mellett van.
There they were in great fear, for God is in the generation of the righteous.
6 A szegénynek tanácsát megszégyeníthetitek; bízony, az Örökkévaló neki menedéke!
You frustrate the plan of the poor, because the LORD is his refuge.
7 Vajha eljönne Cziónból Izraél segítsége; mikor az Örökkévaló visszahozza népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél.
Oh that the salvation [yeshuat] of Israel would come out of Zion! When the LORD restores the fortunes of his people, then Jacob shall rejoice, and Israel shall be glad.