< Zsoltárok 133 >

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Íme, mi, jó és mi kedves, hogy testvérek együtt laknak!
Ятэ че плэкут ши че дулче есте сэ локуяскэ фраций ымпреунэ!
2 Akár a jó olaj a fejen, a szakállra lefolyó, Áron szakállára, a mely lefoly ruháinak szélére;
Есте ка унтделемнул де прец, каре, турнат пе капул луй, се кобоарэ пе барбэ, пе барба луй Аарон, се кобоарэ пе марӂиня вешминтелор луй.
3 akár a, Chermón karmata, a mely lefoly Czión hegyeire mert oda rendelte az Örökkévaló az áldást, életet mindörökké!
Есте ка роуа Хермонулуй, каре се кобоарэ пе мунций Сионулуй, кэч аколо дэ Домнул бинекувынтаря, вяца, пентру вешничие.

< Zsoltárok 133 >