Zsoltárok 131

1 Zarándoklás éneke. Dávidtól. Örökkévaló, nem volt fenhéjázó a szivem, s nem voltak büszkék a szemeim, s nem jártam dolgokban, melyek nagyok és csodálatosak nekem.

Wer ma ji wero kadhi e hekalu. Mar Daudi. Ngʼayi onge e chunya, yaye Jehova Nyasaye, wangʼa bende ok tek; chunya ok chandre gi gik madongo, kata gi weche matek modhiera ngʼeyo.

2 Bizony csitítottam és csendesítettem lelkemet: mint az elválasztott gyermek az anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem a lelkem.

To abet mos kendo chunya okwe; mana ka nyathi ma pod dhoth molingʼ mos e bad min, ee, kaka nyathi ma kamano lingʼ mos, e kaka chunya bende olingʼ mos e iya.

3 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mostantól mindörökké

Yaye Israel, keturu genou kuom Jehova Nyasaye chakre tinende kendo nyaka chiengʼ.