Zsoltárok 130

1 Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!

Oluyimba nga balinnya amadaala. Ayi Mukama, nkukaabira nga nsobeddwa nnyo.

2 Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!

Ayi Mukama, wulira eddoboozi lyange; otege amatu go eri eddoboozi ly’okwegayirira kwange.

3 Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?

Ayi Mukama, singa otubalira obutali butuukirivu bwaffe, ani eyandiyimiridde mu maaso go?

4 Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.

Naye osonyiwa; noolwekyo ossibwamu ekitiibwa.

5 Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.

Nnindirira Mukama, emmeeme yange erindirira era essuubi lyange liri mu kigambo kye.

6 Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.

Emmeeme yange erindirira Mukama; mmulindirira okusinga ng’abakuumi bwe balindirira obudde okukya; okusingira ddala ng’abakuumi bwe balindirira obudde okukya.

7 Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;

Ayi Isirayiri, weesigenga Mukama, kubanga Mukama y’alina okwagala okutaggwaawo; era y’alina okununula okutuukiridde.

8 és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

Mukama y’alinunula Isirayiri n’amuggya mu byonoono bye byonna.