Zsoltárok 129

1 Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –

A Song of Ascents. Many a time have they afflicted me from my youth up, Let Israel now say,

2 sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!

Many a time have they afflicted me from my youth up: Yet they have not prevailed against me.

3 Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.

The plowers plowed upon my back; They made long their furrows.

4 Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.

Jehovah is righteous: He hath cut asunder the cords of the wicked.

5 Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;

Let them be put to shame and turned backward, All they that hate Zion.

6 legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;

Let them be as the grass upon the housetops, Which withereth before it groweth up;

7 melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,

Wherewith the reaper filleth not his hand, Nor he that bindeth sheaves, his bosom:

8 s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!

Neither do they that go by say, The blessing of Jehovah be upon you; We bless you in the name of Jehovah.