< Zsoltárok 118 >
1 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.
Aleluja! Zahvaljujte Jahvi jer je dobar, jer je vječna ljubav njegova!
2 Mondja csak Izraél: mert örökké tart a kegyelme!
Neka rekne dom Izraelov: “Vječna je ljubav njegova!”
3 Mondják csak Áron háza: mert örökké tart a hegyelme!
Neka rekne dom Aronov: “Vječna je ljubav njegova!”
4 Mondják csak az istenfélők mert örökké tart a kegyelme!
Svi koji se Jahve boje neka reknu: “Vječna je ljubav njegova!”
5 szorongásból szólítottam Jáht, tág térrel meghallgatott engem Jáh.
Iz tjeskobe Jahvu ja zazvah: on me usliša i oslobodi.
6 Az Örökkévaló mellettem van, nem félek; mit tehet ember nekem?
Jahve je sa mnom i ja ne strahujem: što mi tko može?
7 Az Örökkévaló mellettem van segítöim közt, s én majd rájuk nézek gyülölőimre.
Jahve je sa mnom, pomoć moja, i zbunjene gledam dušmane.
8 Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni az emberben.
Bolje se Jahvi uteći nego se uzdat' u čovjeka.
9 Jobb menedéket keresni az Örökkévalóban, mint bízni nemesekben.
Bolje se Jahvi uteći nego se uzdat' u mogućnike.
10 Mind a nemzetek körülvettek – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Pogani me okružiše: imenom ih Jahvinim uništih.
11 Körülvettek, körül is fogtak – az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Opkoliše me odasvud: imenom ih Jahvinim uništih.
12 Körülvettek mint a méhek – ellohadtak mint a tövisek tűze; az Örökkévaló nevében, bizony szétvágom őket.
Opkoliše me poput pčela, ubod im žeže kao trnje zapaljeno: imenom ih Jahvinim uništih.
13 Taszítva taszítottál engem, hogy elessem, de az Örökkévaló megsegített.
Gurahu me, gurahu, da me obore, ali mi Jahve pomože.
14 Erőm és énekem Jáh, ő lett nekem segítségül.
Jahve je moja snaga i pjesma, on mi je spasitelj.
15 Ujjongás és segítség hangja az igazak sátraiban; az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
Čuj! Radost i spasenje odzvanja šatorima pravednika: Jahvina se proslavi desnica,
16 Az Örökkévaló jobbja fölemel, az Örökkévaló jobbja hatalmast végez!
Jahvina me uzdigne desnica, Jahvina se proslavi desnica!
17 Nem halok meg, hanem élni fogok és elbeszélem Jáh tetteit.
Ne, umrijeti neću nego živjeti i kazivat ću djela Jahvina.
18 Fenyítve fenyített engem Jáh, de a halálnak nem adott át.
Kaznom teškom kaznio me Jahve, ali me smrti ne preda.
19 Nyissátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek rajtuk, magasztalom Jáht.
Otvorite mi širom vrata pravde: ući ću, Jahvi zahvalit'!
20 Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta.
“Ovo su vrata Jahvina, na njih ulaze pravedni!”
21 Hadd magasztallak, mert meghallgattál s lettél nekem segítségül.
Zahvalit ću ti što si me uslišio i moj postao spasitelj.
22 A kő, melyet megvetettek az építők, saroknak fejévé lett.
Kamen što ga odbaciše graditelji postade kamen zaglavni.
23 Az Örökkévalótól történt ez, csodálatos az szemeinkben.
Jahvino je to djelo: kakvo čudo u očima našim!
24 Ez az a nap, melyet szerzett az Örökkévaló, hadd vigadjunk és örüljünk rajta,
Ovo je dan što ga učini Jahve: kličimo i radujmo se njemu!
25 Oh Örökkévaló, segíts csak, oh Örökkévaló, boldogíts csak!
O Jahve, spasenje nam daj! Jahve, sreću nam daj!
26 Áldva legyen, a ki jön az Örökkévaló nevében, áldunk titeket az Örökkévaló házából.
Blagoslovljen koji dolazi u imenu Jahvinu! Blagoslivljamo vas iz Doma Jahvina!
27 Isten az Örökkévaló és világosságot adott nekünk, kössétek hozzá az ünnepi áldozatot kötelekkel az oltár szarvaihoz.
Obasjao nas Bog Jahve! Složite povorku s grančicama u ruci sve do rogova žrtvenika.
28 Istenem vagy s magasztallak, én Istenem, dicsöítlek.
Ti si Bog moj - tebi zahvaljujem: Bože moj, tebe ja uzvisujem.
29 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
Zahvaljujte Jahvi jer je dobar, jer je vječna ljubav njegova!