Példabeszédek 5
1 Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
Filho meu, attende á minha sabedoria: á minha intelligencia inclina o teu ouvido;
2 hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
Para que conserves os meus avisos e os teus beiços guardem o conhecimento.
3 Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
Porque os labios da estranha distillam favos de mel, e o seu palladar é mais macio do que o azeite.
4 de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Porém o seu fim é amargoso como o absinthio, agudo como a espada de dois fios.
Os seus pés descem á morte: os seus passos pegam no inferno. (Sheol h7585)
6 az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
Para que não ponderes a vereda da vida, são as suas carreiras variaveis, e não saberás d'ellas.
7 Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
Agora, pois, filhos, dae-me ouvidos, e não vos desvieis das palavras da minha bocca.
8 Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
Alonga d'ella o teu caminho, e não chegues á porta da sua casa;
9 Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
Para que não dês a outros a tua honra, nem os teus annos a crueis.
10 nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
Para que não se fartem os estranhos do teu poder, e todos os teus afadigados trabalhos não entrem na casa do estrangeiro,
11 Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
E gemas no teu fim, consumindo-se a tua carne e o teu corpo.
12 és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
E digas: Como aborreci a correcção! e desprezou o meu coração a reprehensão!
13 és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
E não escutei a voz dos meus ensinadores, nem a meus mestres inclinei o meu ouvido!
14 Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
Quasi que em todo o mal me achei no meio da congregação e do ajuntamento.
15 Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
Bebe agua da tua cisterna, e das correntes do teu poço.
16 Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
Derramem-se por de fóra as tuas fontes, e pelas ruas os ribeiros d'aguas.
17 Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
Sejam para ti só, e não para os estranhos comtigo.
18 Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
Seja bemdito o teu manancial, e alegra-te da mulher da tua mocidade.
19 Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
Como serva amorosa, e gazella graciosa, os seus peitos te saciarão em todo o tempo: e pelo seu amor sejas attrahido perpetuamente.
20 hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
E porque, filho meu, andarias attrahido pela estranha, e abraçarias o seio da estrangeira?
21 Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
Porque os caminhos do homem estão perante os olhos do Senhor, e elle pesa todas as suas carreiras.
22 Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
Quanto ao impio, as suas iniquidades o prenderão, e com as cordas do seu peccado será detido.
23 Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
Elle morrerá, porque sem correcção andou, e pelo excesso da sua loucura andará errado.
