< Példabeszédek 5 >

1 Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,
Mon fils, sois attentif à la sagesse que je prêche, incline l’oreille aux conseils de ma raison,
2 hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.
afin d’observer une sage circonspection et de soumettre tes lèvres aux lois de la prudence.
3 Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;
C’Est que les lèvres de l’étrangère distillent du miel, et son palais est plus onctueux que l’huile.
4 de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
Mais à la fin ce miel devient amer comme l’absinthe, et ce palais, acéré comme un glaive à double tranchant.
5 Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei; (Sheol h7585)
Ses pieds descendent à la mort, ses pas aboutissent au Cheol. (Sheol h7585)
6 az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.
Elle n’a garde de fouler le chemin de la vie; ses sentiers sont mouvants, tu ne t’en douterais pas.
7 Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!
Et maintenant, mes fils, écoutez-moi: ne vous écartez point des paroles de ma bouche.
8 Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.
Eloigne tes pas de cette étrangère; ne t’approche pas de l’entrée de sa maison.
9 Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;
Sans cela tu livrerais à d’autres ton honneur, et les années de ta vie à un cruel ennemi.
10 nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.
Des étrangers se gorgeraient du fruit de tes efforts, ton labeur enrichirait la maison d’un inconnu.
11 Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,
Tu te lamenterais sur ta destinée, en voyant se consumer ta chair et ta vigueur corporelle.
12 és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,
Tu dirais alors: "Ah! pourquoi ai-je pris en haine la morale, et mon cœur a-t-il repoussé toute remontrance?
13 és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!
Que n’ai-je écouté la voix de mes guides et prêté l’oreille à mes maîtres?
14 Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!
Peu s’en est fallu que je ne devinsse la proie de tous les maux, au milieu de l’assemblée, au sein de la société!"
15 Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.
Bois donc l’eau de ta citerne et l’onde qui coule de ta fontaine.
16 Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?
Tes sources doivent-elles se répandre au dehors, tes cours d’eau arroser les places publiques?
17 Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.
Réserve-les à toi seul; que les étrangers ne les partagent pas avec toi!
18 Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.
Qu’ainsi soit bénie ta source, et puisses-tu trouver la joie dans la femme de ta jeunesse!
19 Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;
Biche d’amour, gazelle pleine de grâce, que ses charmes t’enivrent en tout temps, et que son amour t’enthousiasme sans cesse!
20 hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?
Pourquoi, mon fils, t’éprendre d’une étrangère et prodiguer tes caresses à une autre compagne?
21 Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.
Car l’Eternel a les yeux fixés sur les voies de l’homme, il observe la trace de tous ses pas.
22 Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.
L’Impie est pris dans ses péchés comme dans un lacet, il s’embarrasse dans les entraves de son crime.
23 Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.
II meurt faute de loi morale, égaré par l’excès de sa folie.

< Példabeszédek 5 >