< Példabeszédek 31 >
1 Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
The words of King Lemuel—the revelation which his mother taught him:
2 Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
“Oh, my son! Oh, son of my womb! Oh, son of my vows!
3 Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
Don’t give your strength to women, nor your ways to that which destroys kings.
4 Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
It is not for kings, Lemuel, it is not for kings to drink wine, nor for princes to say, ‘Where is strong drink?’
5 Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
lest they drink, and forget the law, and pervert the justice due to anyone who is afflicted.
6 Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
Give strong drink to him who is ready to perish, and wine to the bitter in soul.
7 igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
Let him drink, and forget his poverty, and remember his misery no more.
8 Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
Open your mouth for the mute, in the cause of all who are left desolate.
9 Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
Open your mouth, judge righteously, and serve justice to the poor and needy.”
10 Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
Who can find a worthy woman? For her value is far above rubies.
11 Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
The heart of her husband trusts in her. He shall have no lack of gain.
12 Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
She does him good, and not harm, all the days of her life.
13 Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
She seeks wool and flax, and works eagerly with her hands.
14 Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
She is like the merchant ships. She brings her bread from afar.
15 Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
She rises also while it is yet night, gives food to her household, and portions for her servant girls.
16 Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
She considers a field, and buys it. With the fruit of her hands, she plants a vineyard.
17 Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
She arms her waist with strength, and makes her arms strong.
18 Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
She perceives that her merchandise is profitable. Her lamp doesn’t go out by night.
19 Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
She lays her hands to the distaff, and her hands hold the spindle.
20 Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
She opens her arms to the poor; yes, she extends her hands to the needy.
21 Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
She is not afraid of the snow for her household, for all her household are clothed with scarlet.
22 Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
She makes for herself carpets of tapestry. Her clothing is fine linen and purple.
23 Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
Her husband is respected in the gates, when he sits amongst the elders of the land.
24 Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
She makes linen garments and sells them, and delivers sashes to the merchant.
25 Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
Strength and dignity are her clothing. She laughs at the time to come.
26 Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
She opens her mouth with wisdom. Kind instruction is on her tongue.
27 Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
She looks well to the ways of her household, and doesn’t eat the bread of idleness.
28 Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
Her children rise up and call her blessed. Her husband also praises her:
29 Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
“Many women do noble things, but you excel them all.”
30 Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
Charm is deceitful, and beauty is vain; but a woman who fears the LORD, she shall be praised.
31 Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
Give her of the fruit of her hands! Let her works praise her in the gates!