Példabeszédek 23
1 Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;
When thou shalt sit to eat with a prince, consider diligently what is set before thy face.
2 kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.
And put a knife to thy throat, if it be so that thou have thy soul in thy own power.
3 Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.
Be not desirous of his meats, in which is the bread of deceit.
4 Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.
Labour not to be rich: but set bounds to thy prudence.
5 A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.
Lift not up thy eyes to riches which thou canst not have: because they shall make themselves wings like those of an eagle, and shall fly towards heaven.
6 Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.
Eat not with an envious man, and desire not his meats:
7 Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.
Because like a soothsayer, and diviner, he thinketh that which he knoweth not. Eat and drink, will he say to thee: and his mind is not with thee.
8 Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.
The meats which thou hadst eaten, thou shalt vomit up: and shalt loose thy beautiful words.
9 Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.
Speak not in the ears of fools: because they will despise the instruction of thy speech.
10 Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;
Touch not the bounds of little ones: and enter not into the field of the fatherless:
11 mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.
For their near kinsman is strong: and he will judge their cause against thee.
12 Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.
Let thy heart apply itself to instruction: and thy ears to words of knowledge.
13 Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;
Withhold not correction from a child: for if thou strike him with the rod, he shall not die.
Thou shalt beat him with the rod, and deliver his soul from hell. (Sheol h7585)
15 Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;
My son, if thy mind be wise, my heart shall rejoice with thee:
16 és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.
And my reins shall rejoice, when thy lips shall speak what is right.
17 Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.
Let not thy heart envy sinners: but be thou in the fear of the Lord all the day long:
18 Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.
Because thou shalt have hope in the latter end, and thy expectation shall not be taken away.
19 Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.
Hear thou, my son, and be wise: and guide thy mind in the way.
20 Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.
Be not in the feasts of great drinkers, nor in their revellings, who contribute flesh to eat:
21 Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.
Because they that give themselves to drinking, and that club together shall be consumed; and drowsiness shall be clothed with rags.
22 Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.
Hearken to thy father, that beget thee: and despise not thy mother when she is old.
23 Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.
Buy truth, and do not sell wisdom, and instruction, and understanding.
24 Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.
The father of the just rejoiceth greatly: he that hath begotten a wise son, shall have joy in him.
25 Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.
Let thy father, and thy mother be joyful, and let her rejoice that bore thee.
26 Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.
My son, give me thy heart: and let thy eyes keep my ways.
27 Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;
For a harlot is a deep ditch: and a strange woman is a narrow pit.
28 sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.
She lieth in wait in the way as a robber, and him whom she shall see unwary, she will kill.
29 Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?
Who hath woe? whose father hath woe? who hath contentions? who falls into pits? who hath wounds without cause? who hath redness of eyes?
30 Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.
Surely they that pass their time in wine, and study to drink of their cups.
31 Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!
Look not upon the wine when it is yellow, when the colour thereof shineth in the glass: it goeth in pleasantly,
32 A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.
But in the end, it will bite like a snake, and will spread abroad poison like a basilisk.
33 Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;
Thy eyes shall behold strange women, and thy heart shall utter perverse things.
34 s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.
And thou shalt be as one sleeping in the midst of the sea, and as a pilot fast asleep, when the stern is lost.
35 Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.
And thou shalt say: They have beaten me, but I was not sensible of pain: they drew me, and I felt not: when shall I awake, and find wine again?
