Példabeszédek 19
1 Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.
Better is the poor man, that walketh in his simplicity, than a rich man that is perverse in his lips, and unwise.
2 Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.
Where there is no knowledge of the soul, there is no good: and he that is hasty with his feet shall stumble.
3 Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.
The folly of a man supplanteth his seeps: and he fretteth in his mind against God.
4 A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.
Riches make many friends: but from the poor man, even they whom he had, depart.
5 Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.
A false witness shall not be unpunished: and he that speaketh lies shall not escape.
6 Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.
Many honour the person of him that is mighty, and are friends of him that giveth gifts.
7 A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.
The brethren of the poor man hate him: moreover also his friends have departed far from him. He that followeth after words only, shall have nothing.
8 A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.
But he that possesseth a mind, loveth his own soul, and he that keepeth prudence shall find good things.
9 Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.
A false witness shall not be unpunished: and he that speaketh lies, shall perish.
10 Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!
Delicacies are not seemly for a fool: nor for a servant to have rule over princes.
11 Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.
The learning of a man is known by patience and his glory is to pass over wrongs.
12 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.
As the roaring of a lion, so also is the anger of a king: and his cheerfulness as the dew upon the grass.
13 Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.
A foolish son is the grief of his father: and a wrangling wife is like a roof continually dropping through.
14 Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.
House and riches are given by parents: but a prudent wife is properly from the Lord.
15 Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.
Slothfulness casteth into a deep sleep, and an idle soul shall suffer hunger.
16 A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.
He that keepeth the commandment, keepeth his own soul: but he that neglecteth his own way, shall die.
17 Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.
He that hath mercy on the poor, lendeth to the Lord: and he will repay him.
18 Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.
Chastise thy son, despair not: but to the killing of him set not thy soul.
19 A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.
He that is impatient, shall suffer damage: and when he shall take away he shall add another thing.
20 Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.
Hear counsel, and receive instruction, that thou mayst be wise in thy latter end.
21 Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.
There are many thoughts in the heart of a man: but the will of the Lord shall stand firm.
22 Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.
A needy man is merciful: and better is the poor than the lying man.
23 Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.
The fear of the Lord is unto life: and he shall abide in fulness without being visited with evil.
24 Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.
The slothful hideth his hand under his armpit, and will not so much as bring it to his mouth.
25 A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.
The wicked man being; scourged, the fool shall be wiser: but if thou rebuke a wise man he will understand discipline.
26 Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.
He that afflicteth his father, and chaseth away his mother, is infamous and unhappy.
27 Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!
Cease not, O my son, to hear instruction, and be not ignorant of the words of knowledge.
28 Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.
An unjust witness scorneth judgment: and the mouth of the wicked devoureth iniquity.
29 Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.
Judgments are prepared for scorners: and striking hammers for the bodies of fools.
