< Példabeszédek 1 >
1 Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.
ダビデの子イスラエルの王ソロモンの箴言
2 Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;
こは人に智慧と訓誨とをしらしめ哲言を暁らせ
3 hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;
さとき訓と公義と公平と正直とをえしめ
4 hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;
拙者にさとりを與へ少者に知識と謹愼とを得させん爲なり
5 hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;
智慧ある者は之を聞て學にすすみ 哲者は智略をうべし
6 hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.
人これによりて箴言と譬喩と智慧ある者の言とその隠語とを悟らん
7 Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.
ヱホバを畏るるは知識の本なり 愚なる者は智慧と訓誨とを軽んず
8 Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;
我が子よ汝の父の教をきけ 汝の母の法を棄ることなかれ
9 mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.
これ汝の首の美しき冠となり 汝の項の妝飾とならん
10 Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!
わが子よ惡者なんぢ誘ふとも從ふことなかれ
11 Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;
彼等なんぢにむかひて請ふ われらと偕にきたれ 我儕まちぶせして人の血を流し 無辜ものを故なきに伏てねらひ
12 nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat; (Sheol )
陰府のごとく彼等を活たるままにて呑み 壮健なる者を墳に下る者のごとくになさん (Sheol )
13 mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;
われら各様のたふとき財貨をえ 奪ひ取たる物をもて我儕の家に盈さん
14 sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:
汝われらと偕に籤をひけ 我儕とともに一の金嚢を持べしと云とも
15 fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;
我が子よ彼等とともに途を歩むことなかれ 汝の足を禁めてその路にゆくこと勿れ
16 mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.
そは彼らの足は惡に趨り 血を流さんとて急げばなり
17 Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.
(すべて鳥の目の前にて羅を張は徒労なり)
18 Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.
彼等はおのれの血のために埋伏し おのれの命をふしてねらふ
19 Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.
凡て利を貧る者の途はかくの如し 是その持主をして生命をうしなはしむるなり
20 Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;
智慧外に呼はり衝に其聲をあげ
21 zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:
熱閙しき所にさけび 城市の門の口邑の中にその言をのぺていふ
22 Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?
なんぢら拙者のつたなきを愛し 嘲笑者のあざけりを樂しみ 愚なる者の知識を惡むは何時までぞや
23 Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.
わが督斥にしたがひて心を改めよ 視よわれ我が霊を汝らにそそぎ 我が言をなんぢらに示さん
24 Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,
われ呼たれども汝らこたへず 手を伸たれども顧る者なく
25 elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:
かへつて我がすべての勧告をすて我が督斥を受ざりしに由り
26 én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,
われ汝らが禍災にあふとき之を笑ひ 汝らの恐懼きたらんとき嘲るべし
27 mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.
これは汝らのおそれ颶風の如くきたり 汝らのほろび颺風の如くきたり 艱難とかなしみと汝らにきたらん時なり
28 Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;
そのとき彼等われを呼ばん 然れどわれ應へじ 只管に我を求めん されど我に遇じ
29 mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,
かれら知識を憎み又ヱホバを畏るることを悦ばず
30 nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.
わが勤に從はず凡て我督斥をいやしめたるによりて
31 Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.
己の途の果を食ひおのれの策略に飽べし
32 Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;
拙者の違逆はおのれを殺し 愚なる者の幸福はおのれを滅さん
33 de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.
されど我に聞ものは平穏に住ひかつ禍害にあふ恐怖なくして安然ならん