Birák 8
1 Ekkor szóltak hozzá Efraim emberei: Mi dolog ez, a mit cselekedtél velünk, nem hiván minket, midőn mentél harczolni Midján ellen? És pöröltek vele hatalommal.
Tada Efrajimovi ljudi rekoše Gideonu: “Kako si postupio prema nama: nisi nas pozvao kada si pošao u boj protiv Midjanaca?” I žestoko mu prigovoriše.
2 Mondta nekik: Mit cselekedtem most hozzátok képest? Nemde jobb Efraim böngészete Abiézer szüreténél?
On im odgovori: “Pa što sam ja učinio kad se usporedim s vama? Nije li Efrajimovo pabirčenje bolje od Abiezerove berbe?
3 Kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet, mit tehettem hát hozzátok képest? Akkor megenyhült iránta a lelkük, mikor ezt mondta.
U vaše je ruke Jahve predao knezove midjanske, Oreba i Zeeba. Može li se usporediti moje djelo s onim što ste vi učinili?” Na te riječi utiša se njihova srdžba prema njemu.
4 És oda ért Gideón a Jordánhoz, átkel ő meg a vele levő háromszáz ember, fáradtan és üldözés közben.
Kad je Gideon došao do Jordana, prijeđe ga, ali i on i tri stotine ljudi s njim bijahu iznemogli i gladni.
5 S mondta Szukkót embereinek: Adjatok, kérlek, kenyérczipókat a népnek, mely engem követ, mert fáradtak ők; én ugyanis üldözöm Zébachot és Czalmunnát, Midján királyait.
Stoga reče ljudima iz Sukota: “Dajte kruha ljudima koji idu za mnom, iznemogli su. Ja gonim Zebaha i Salmunu, kraljeve midjanske.”
6 Mondták Szukkót nagyjai: Vajon Zébach és Czalmunna tenyere máris kezedben van-e, hogy kenyeret adjunk seregednek?
Ali mu sukotski glavari odgovoriše: “Zar je Zebahova i Salmunina šaka već u tvojoj ruci da dademo kruha tvojoj vojsci?”
7 Erre mondta Gideón: Azért, ha majd kezembe adja az Örökkévaló Zébachot és Czalmunnát, megcséplem húsotokat a pusztának töviseivel és a bogáncskórókkal.
Gideon im reče: “Dobro! Kad mi Jahve preda u ruke Zebaha i Salmunu, iskidat ću vam meso trnjem i dračem pustinjskim.”
8 Fölment onnan Penúél felé és beszélt hozzájuk hasonlóképpen; és feleltek neki Penúél emberei, a mint feleltek volt Szukkót emberei.
Odatle ode u Penuel i zatraži isto od Penuelaca, a oni mu odgovore kao što su mu odgovorili i Sukoćani.
9 És szólt Penúél embereihez is, mondván: Midőn visszatérek békében, ledöntöm ezt a tornyot.
On zaprijeti i Penuelcima: “Kad se vratim kao pobjednik, porušit ću ovu kulu.”
10 Zébach és Czalmunna pedig Karkórban voltak és táboruk velük, mintegy tizenötezeren, mind a megmaradottak a Kelet fiainak egész táborából; az elesettek pedig százhúszezeren voltak, kardot rántók.
Zebah i Salmuna bijahu u Karkoru i vojska njihova s njima, oko petnaest tisuća ljudi, što ih god osta od vojske sinova Istoka; sto dvadeset tisuća ratnika bijaše palo.
11 És fölment Gideón a Sátorlakók utján, keletre Nóbachtól és Jogbehától és megverte a tábort, a tábor pedig biztonságban volt.
Gideon pođe putem kojim prolaze oni što žive pod šatorima, istočno od Nobaha i Jogbohe, te potuče vojsku kad stajaše bezbrižna.
12 Megfutamodtak Zébach és Czalmunna, ő meg űzőbe vette őket és elfogta Midján két királyát, Zébachot és Czalmunnát, az egész tábort pedig szétriasztotta.
Zebah i Salmuna pobjegoše. On ih pogna i uhvati dva kralja midjanska, Zebaha i Salmunu. A vojsku im svu uništi.
13 Erre visszatért Gideón, Jóás fia a harczból Chéresz hágója felől.
Poslije bitke Gideon, sin Joašev, vrati se preko Hareške uzvisine.
14 És elfogott egy fiút Szukkót emberei közül és kikérdezte; s fölírta számára Szukkót nagyjait és véneit: hetvenhét férfiút.
I uhvati nekog momka iz Sukota te ga uze ispitivati; a on mu popisa imena sukotskih knezova i starješina, sedamdeset i sedam ljudi.
15 Odament Szukkót embereihez és mondta: Íme Zébach és Czalmunna, kik miatt gyaláztatok engem, mondván: vajon Zébach és Czalmunna tenyere máris kezedben van-e, hogy kenyeret adjunk fáradt embereidnek.
Potom Gideon ode Sukoćanima i reče: “Evo Zebaha i Salmune zbog kojih ste mi se rugali govoreći: 'Je li Zebahova i Salmunina šaka već u tvojoj ruci pa da dademo kruha tvojim iznemoglim ljudima?'”
16 És vette a város véneit, meg a pusztának töviseit és a bogáncskórókat; s megfenyítette velük Szukkót embereit.
I uhvati starješine gradske, nabra pustinjskog trnja i drača da ih oćute leđa Sukoćana.
17 Penúél tornyát pedig ledöntötte, és megölte a város embereit.
Poruši Penuelsku kulu i pobi građane.
18 És szólt Zébachhoz és Czalmunnához: Milyenek voltak a férfiak, a kiket megöltetek a Tábóron? Mondták: Olyanok, mint te, egyaránt királyfiakhoz hasonlók.
Onda reče Zebahu i Salmuni: “Kakvi bijahu ljudi koje pobiste na Taboru?” “Bili su nalik na te”, odgovoriše. “Svaki bijaše kao kraljev sin.”
19 És mondta: Testvéreim, anyám fiai ők; él az Örökkévaló – ha életben hagyjátok vala őket, nem ölnélek meg titeket.
“To su bila moja braća, sinovi moje matere”, reče Gideon. “Tako mi Jahve, da ste ih ostavili na životu, ne bih vas ubio.”
20 És mondta elsőszülöttjének, Jéternek: Kelj föl, öld meg őket! De az ifjú nem rántotta ki kardját, mert félt, mert még fiatal volt.
Potom zapovjedi svom prvencu Jeteru: “Ustani, pogubi ih!” Ali dječak ne izvuče mača: bojao se, bijaše još mlad.
21 Erre mondták Zébach és Czalmunna: Kelj föl tenmagad és támadj reánk, mert a milyen a férfiú, olyan a vitézsége. Ekkor fölkelt Gideón és megölte Zébachot és Czalmunnát és elvette a tevéik nyakán levő holdacskákat.
Tada rekoše Zebah i Salmuna: “Ustani ti i navali na nas, jer kakav je čovjek, onakva mu i snaga.” I ustavši, Gideon pogubi Zebaha i Salmunu i uze mjesečiće što su visjeli o vratu njihovih deva.
22 Szóltak Izraél emberei Gideónhoz: Uralkodjál rajtunk, te is, fiad is, fiadnak a fia is, mert megsegítettél minket Midján kezéből.
Izraelci rekoše Gideonu: “Vladaj nad nama, ti, sin tvoj i unuk tvoj, jer si nas ti izbavio iz ruku Midjanaca.”
23 Szólt hozzájuk Gideón: Nem fogok én uralkodni rajtatok s nem fog fiam uralkodni rajtatok; az Örökkévaló fog uralkodni rajtatok.
Ali im Gideon odgovori: “Ne, neću ja vladati nad vama, a ni moj sin; Jahve će biti vaš vladar.”
24 Akkor szólt hozzájuk Gideón: Hadd kérjek tőletek egy kérést, adjátok nekem kiki zsákmányolt gyűrűjét; mert arany gyűrűik voltak, mert ismaeliták voltak.
Još im reče Gideon: “Jedno samo od vas tražim: da mi svaki dade prsten od svog plijena.” Pobijeđeni su nosili zlatne prstenove jer bijahu Jišmaelci.
25 Mondták: Igenis, adjuk! Ekkor kiterítették a ruhát és rája dobta kiki a zsákmányolt gyűrűjét.
“Vrlo rado”, odgovore oni. On nato razastrije svoj plašt, a svaki od njih baci od svog plijena po prsten.
26 És volt az arany gyűrűk súlya, melyeket kért, ezerhétszáz arany, a holdacskákon, függőkön és bíbor ruhákon kívül, melyek Midján királyain voltak és a lánczokon kívül, melyek tevéik nyakán voltak.
Težina zlatnih prestenova što ih je zaiskao iznosila je tisuću i sedam stotina zlatnih šekela, osim mjesečića, naušnica i skrletnih haljina koje su nosili midjanski kraljevi i osim lančića što bijahu oko vrata njihovih deva.
27 És elkészítette azt Gideón éfóddá és fölállította városában, Ofrában, s ott paráználkodott utána egész Izraél; így lett Gideónnak és házának tőrré.
Gideon načini od toga efod i postavi ga u svome gradu Ofri. I sav Izrael udari za njim u nevjeru i bijaše to zamka Gideonu i njegovu domu.
28 S megalázkodott Midján Izraél fiai előtt és többé nem emelték fel fejüket; és nyugta volt az országnak negyven évig Gideón napjaiban.
Tako su Midjanci bili poniženi pred Izraelcima. Više ne dizahu glave i zemlja bi mirna četrdeset godina, koliko još potraja vijek Gideonov.
29 Elment Jerubbáal, Jóás fia és lakott a házában.
Jerubaal, sin Joašev, otišao je i živio u svojoj kući.
30 Gideónnak pedig volt hetven fia, kik ágyékából származtak, mert sok felesége volt neki.
Gideon je imao sedamdeset sinova koji su potekli od njega jer je imao mnogo žena.
31 Ágyasa pedig, ki Sekhémben volt, szintén szült neki fiat és nevezte őt Abímélekhnek.
Njegova inoča koja je živjela u Šekemu rodi mu sina komu nadjenu ime Abimelek.
32 És meghalt Gideón, Jóás fia, jó vénségben, és eltemették atyjának, Jóásnak sírjában, az abíezri Ofrában.
Gideon, sin Joašev, umrije u dubokoj starosti; sahraniše ga u grobu njegova oca Joaša u Abiezerovoj Ofri.
33 És volt, midőn meghalt Gideón, újra paráználkodtak Izraél fiai a Báalok után és tették maguknak Báal-Berítet istenné.
Po Gideonovoj smrti Izraelci okrenuše u preljub s baalima te postaviše sebi za boga Baal-Berita.
34 És nem emlékeztek meg Izraél fiai az Örökkévalóról, Istenükről, a ki őket megmentette mind az ellenségeik kezéből köröskörül.
Izraelci se nisu više sjećali Jahve, svoga Boga, koji ih je izbavio iz ruku svih njihovih neprijatelja unaokolo.
35 S nem cselekedtek szeretetet Jerubbáal-Gideón házával mindama jóhoz képest, melyet cselekedett Izraéllel.
I nisu iskazivali zahvalnost domu Jerubaala Gideona za dobro što ga je učinio Izraelu.
