Jób 7
1 Nemde szolgálati ideje van a halandónak a földön, és mint a béres napjai olyanok a napjai!
人在世上岂无争战吗？ 他的日子不像雇工人的日子吗？
2 Mint rabszolga, ki liheg árnyék után, s mint a zsoldos, ki reményli munkabérét:
像奴仆切慕黑影， 像雇工人盼望工价；
3 úgy kaptam én örökbe bajnak hónapjait és szenvedésnek éjszakáit rendelték nekem.
我也照样经过困苦的日月， 夜间的疲乏为我而定。
4 Ha lefeküdtem, azt mondom: mikor kelek fel, és nyúlik az este és jóllakom a hánykódással szürkületig.
我躺卧的时候便说： 我何时起来，黑夜就过去呢？ 我尽是反来复去，直到天亮。
5 Magára öltött húsom férget és porgöröngyöt, bőröm felfakadt s megevesedett.
我的肉体以虫子和尘土为衣； 我的皮肤才收了口又重新破裂。
6 Napjaim gyorsabbak a vetélőnél, s remény nélkül enyésztek el.
我的日子比梭更快， 都消耗在无指望之中。
7 Gondolj rá, hogy lehelet az életem, jót nem fog többé látni a szemem;
求你想念，我的生命不过是一口气； 我的眼睛必不再见福乐。
8 nem pillant meg engem nézőm szeme, szemeid rajtam vannak, de nem vagyok.
观看我的人，他的眼必不再见我； 你的眼目要看我，我却不在了。
云彩消散而过； 照样，人下阴间也不再上来。 (Sheol h7585)
10 nem tér vissza többé házába és nem ismer rá többé az ő helye.
他不再回自己的家； 故土也不再认识他。
11 Én sem tartóztatom számat, hadd beszélek lelkem szorultában, hadd panaszkodjam lelkem keservében!
我不禁止我口； 我灵愁苦，要发出言语； 我心苦恼，要吐露哀情。
12 Tenger vagyok-e avagy szörnyeteg, hogy őrséget vetsz reám?
我对 神说：我岂是洋海， 岂是大鱼，你竟防守我呢？
13 Ha azt mondom: majd megvigasztal ágyam, panaszomat viselnem segít fekvőhelyem:
若说：我的床必安慰我， 我的榻必解释我的苦情，
14 akkor rémítgetsz engem álmokkal és látomások által ijesztesz engem.
你就用梦惊骇我， 用异象恐吓我，
15 Választotta lelkem a megfulladást, a, halált inkább csontjaimnál.
甚至我宁肯噎死，宁肯死亡， 胜似留我这一身的骨头。
16 Megvetettem: nem örökké élek; hagyj föl velem, mert lehelet a napjaim!
我厌弃性命，不愿永活。 你任凭我吧，因我的日子都是虚空。
17 Mi a halandó, hogy nagyra tartod, s hogy reá fordítod szívedet,
人算什么，你竟看他为大， 将他放在心上？
18 és reá gondolsz reggelenként, perczenként megvizsgálod őt?
每早鉴察他， 时刻试验他？
19 Meddig nem tekintesz el tőlem, nem eresztesz el, míg nyálam lenyelhetem?
你到何时才转眼不看我， 才任凭我咽下唾沫呢？
20 Vétettem: mit cselekszem neked, emberőrző? Miért tettél engem támadásul magadnak, hogy önmagamnak terhére lettem?
鉴察人的主啊，我若有罪，于你何妨？ 为何以我当你的箭靶子， 使我厌弃自己的性命？
21 S mit nem bocsátod meg; bűnömet s nem veszed el vétkemet? Mert most porban feküdném, keresnél engem és nem volnék.
为何不赦免我的过犯， 除掉我的罪孽？ 我现今要躺卧在尘土中； 你要殷勤地寻找我，我却不在了。
