< Ezékiel 27 >

1 És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:
Herrens ord kom til meg; han sagde:
2 Te pedig, ember fia, hangoztass Czór fölött gyászdalt,
Og du, menneskjeson! Set i med ein syrgjesong yver Tyrus!
3 és mondjad Czórnak, mely a tenger bejáratainál lakik, mely a népekkel kereskedik sok sziget felé: Így szól az Úr, az Örökkévaló! Czór, te azt mondtad: én tökéletes szépségű vagyok.
Og du skal segja til Tyrus som bur attmed innlaupet frå havet, som handlar med folkeslagi på mange havstrender: So segjer Herren, Herren: Tyrus, du segjer: «Storfager er eg og frid.»
4 A tengernek szívében vannak határaid, építőid tökéletessé tették szépségedet.
I havsens hjarta er dine landskil, dei som bygde deg, gjorde deg storfager.
5 Szenír cziprusaiból építették neked mind a bordáidat, czédrust vettek a Libanonból, hogy árboczot készítsenek reád.
Av cypresstre frå Senir bygde dei alt plankeverket på deg. Cedertre frå Libanon tok dei og gjorde til mastr på deg.
6 Básán terebinthusaiból készítették evezőidet; padozatodat elefántcsonttal készítették fenyőkből a Kittímbeliek szigeteiről.
Av eik frå Basan gjorde dei årarne dine. Dekket ditt gjorde dei av filsbein, innlagt i buskbom frå Kittim-øyarne.
7 Bysszus hímes szövettel Egyiptomból volt a vitorlád, hogy neked zászlóul legyen; kék bíbor és piros bíbor Elísa szigeteiről volt a takaród.
Manglita linty frå Egyptarland hadde du til segl, til å vera ditt merke, blått og purpurraudt ty frå Elisa-øyarne var ditt soltjeld.
8 Czídón és Arvád lakói voltak evezőseid; bölcseid, Czór, benned voltak, ők a kormányosaid.
Folk frå Sidon og Arvad var roarar åt deg, dei kunnige av dine eigne, Tyrus, dei vart hovudsmennerne dine.
9 Gebál vénei és bölcsei benned voltak, kijavítói lékeidnek; mind a tenger hajói meg hajósai benned voltak, hogy vásárt űzzenek veled.
Dei øvste og visaste frå Gebal hadde du til å bøta lekarne dine. Alle havskip og deira sjømenner var i deg og handla med deg.
10 Párász meg Lúd és Pút voltak hadseregedben mint harczosaid, paizsot és sisakot aggattak reád, ők adták a díszedet.
Menner frå Persia, Lud og Put var i din her, dine stridsmenner. Skjoldar og hjelmar hengde dei upp i deg, dei gav deg pryda.
11 Arvád fiai meg hadsereged falaidon köröskörül és Gammádiak voltak tornyaidon; fegyvereiket aggatták falaidra köröskörül, ők tökéletessé tették szépségedet.
Arvads søner og din eigen her var på dine murar rundt ikring, og gammaditar var i dine tårn. Sine skjoldar hengde dei på murarne dine rundt ikring; dei gjorde deg fulleleg fager.
12 Tarsís kereskedik veled mindenféle vagyon bőségéből; ezüstöt, vasat, ónt és ólmot szolgáltattak mint árúidat.
Tarsis handla med deg, av di du hadde so mykje gods. Sylv, jarn, tin og bly gav dei deg for varorne dine.
13 Jáván, Túbál és Mésekh ők a kalmáraid, emberlelkeket és rézedényeket szolgáltattak, vásárodra.
Javan, Tubal og Mesek, deim hadde du til kræmarar; menneskje og koparkjerald gav dei deg i varebyte.
14 Tógarma házából valók lovakat, méneket és öszvéreket szolgáltattak mint árúidat.
Frå Togarma-lyden fekk du vognhestar og ridehestar og muldyr for varorne dine.
15 Dedán fiai a te kalmáraid, számos szigetek kezedtől függő kereskedőid; elefántcsontszarvakat és ébenfát fizettek adóul neked.
Dedans søner var kræmarane dine. Mange havstrender kjøpte av di hand; filsbein og ibenholt gav dei deg i skatt.
16 Arám kereskedik veled készítményeid bőségéből; gránátot, bíbort, hímes szövetet, gyolcsot, korált és rubintot szolgáltattak mint árúidat.
Syria handla med deg, av di du hadde mang ein eignalut; karfunkelstein, purpur og manglita ty og fint linty og korallar og rubinar gav dei deg i varebyte.
17 Jehúda és Izraél országa – ők a kalmáraid; Minnítbeli búzát, pannágot, mézet, olajat és balzsamot szolgáltattak vásárodra.
Juda og Israelslandet, dei var kræmarane dine; kveite frå Minnit og søt-kakor og honning og olje og balsam gav dei deg i varebyte.
18 Damaszkus kereskedett veled készítményeid bőségéért, mindenféle vagyon bőségéből, Chelbónbeli borral és fehérlő gyapjúval.
Damaskus handla med deg, av di du hadde mang ein eignalut, ein ovmengd med allslags gods. Dei gav deg vin frå Hebron og kvit ull.
19 Vedán és Jáván fonásokat szállítottak mint árúidat; kovácsolt vas, kasszia és illatos nád volt vásárodon.
Vedan og Javan frå Uzal gav att for varorne dine; jarnsmide, kassia og kalmus fekk du i varebyte.
20 Dedán a te kalmárod lovaglásra való terítő ruhákkal.
Dedan handla med deg med salklæde til å rida på.
21 Arábia és mind a Kédár fejedelmei – ők a te kezedtől függő kereskedők; juhokkal, kosokkal és bakokkal, azokkal kereskednek veled.
Arabia og alle fyrstarne i Kedar kjøpte av di hand; lamb og verar og bukkar selde dei deg.
22 Sábának és Raemának kalmárai – ők a te kalmáraid; mindenféle kiváló fűszert és mindenféle drágakövet meg aranyat szolgáltattak mint árúidat.
Kræmarane i Sjeba og Rama, dei var dine kræmarar; krydda av aller gjævaste slag og allslags dyreverdige steinar og gull gav dei for varorne dine.
23 Chárán és Kanné és Éden, Sábának kalmárai, Assúr, Kilmád a te kalmáraid;
Kharan og Kanne og Eden, kræmarane i Sjeba, Assur, Kilmad handla med deg.
24 ők a te kalmáraid díszöltözetekkel, kék bíbor és hímes köpenyekkel és finom szövetek ládáival; kötelekkel átkötve és sorba téve kerültek kereskedelembe.
Dei var dine kræmarar med prydelege eignating, med kåpor av purpurblått og manglita ty og med spriklute tæpe med tvinna sterke snøre på din marknad.
25 Tarsishajók a te karavánjaid vásárodon; megteltél és nagyon meggazdagodtál a tengerek szívében.
Med Tarsis-skip gjorde du kjøpstemnorne dine. Du vart fyllt og ovende rik - midt i havet.
26 Nagy vizekre vittek a te evezőseid, a keleti szél eltört téged a tengerek szívében.
Utpå storhavet førde dine roarar deg - austanvinden bryt deg sund midt i havet.
27 Vagyonod és árúid, vásárod, hajósaid és kormányosaid, lékeid kijavítói, a veled vásárt űzők, és mind a benned levő harczosaid a közepetted levő egész gyülekezeteddel a tengerek szívébe esnek bele bukásod napján.
Ditt gods, dine salsvaror og bytevaror, dine sjøfolk, dine skiprar, dei som bøter lekarne dine, og dei som driv din handel, og kvar ein stridsmann som i deg er, med heile ditt mannskap som er um bord, skal stupa midt i havet den dagen du fell.
28 Kormányosaid jajkiáltásának hangjára megrendülnek a hullámok.
For naudropi frå skiprarne dine skal markerne bivra.
29 És kiszállanak hajóikból mind kik az evezőket tartják, a hajósok, mind a tenger kormányosai, a szárazföldre állnak;
Og dei skal stiga utor sine skip alle som med årarne sit, mannskapet og kvar skiper på havet, til land skal dei søkja.
30 és hallatják miattad hangjukat és keservesen kiáltanak, port tesznek föl a fejükre, hamuban fetrengenek,
Dei skal barma seg yver deg og anka seg sårt. Og dei skal kasta mold på sine hovud, i oska skal dei velta seg.
31 és kopaszságot csinálnak maguknak miattad és zsákokba ővezkednek, és sírnak miattad lélek keservével, keserű gyászolással.
Og dei skal raka seg snaude i kruna for di skuld og gyrda seg med sekk. Og dei skal gråta yver deg med sjælekvida og øya seg sårt.
32 És hangoztatnak jajgatásukban gyászdalt rólad és megsiratnak téged: Ki olyan mint Czór, mint az az elcsendesült, a tenger közepén!
Og med dei barmar seg, skal dei setja i med ein syrgjesong yver deg og syrgjande kveda um deg: «Kven er lik Tyrus, som no er tagna midt uti havet?»
33 A mikor kijutottak áruid a tengerekből, sok népet lakattál jól; vagyonod és vásárod bőségével meggazdagítottad; a föld királyait.
Medan varorne dine kom frå havet, metta du mange folkeslag. Med ovmengdi av ditt gods og med dine bytevaror gjorde du kongarne på jordi rike.
34 Most eltörettél, ki a tengerekből, a vizek mélységeiben: vásárod és egész gyülekezeted benned beleestek.
No då du er skipbroten og burtkomen på sjøen og ligg på havsens botn, no er dine bytevaror og alt ditt mannskap søkkt i kav med deg.
35 Mind a szigetek lakói eliszonyodtak rajtad és királyaik borzadva borzadtak, remegett az arczuk.
Alle som bur på havstrenderne, tek fæla av din lagnad; det rys deira kongar i holdet, deira andlit bivra.
36 A kereskedők a népek között pisszegtek fölötted, rémületté lettél és nem vagy többé örökre!
Kjøpmennerne ibland folkeslagi hæder deg; Ei skræma er du vorten, du er ikkje til - i all æva.

< Ezékiel 27 >