< Prédikátor 9 >
1 Mert mindezt szívemre vettem, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és a bölcsek és az ő tetteik az Isten kezében vannak; sem szeretetet, sem gyűlöletet nem ismer az ember, minden előttük van.
Awo ne ndowooza ku ebyo, ne nzuula ng’omutuukirivu n’omugezi bye bakola biri mu mukono gwa Katonda; naye tewali muntu n’omu amanyi obanga kwagalibwa oba kukyayibwa bye bimulindiridde.
2 Minden mindenkinek egyformán: azon egy esete van az igaznak és a gonosznak, a jónak meg a tisztának és a tisztátalannak, az áldozónak és annak, a ki nem áldoz; olyan a jó, mint a vétkező, olyan, a ki esküszik, mint az ki eskűtől fél.
Omutuukirivu n’omwonoonyi, omulungi n’omubi, omuyonjo n’omujama, abo abawaayo ssaddaaka n’abo abatagiwaayo bonna gye bagenda y’emu. Nga bwe kiri eri omuntu omulungi, era bwe kiri n’eri omwonoonyi; Nga bwe kiri eri abo abalayira, era bwe kiri n’eri abo abatya okulayira.
3 Ez a baj mindenben, a mi történik a nap alatt, hogy azon egy esete van mindnek, és az ember fiainak szíve tele is van rosszasággal és eszelősség van szívükben életükön át, s annak utána – a holtakhoz.
Bonna ekibalindiridde kimu; kano ke kabi akabeera wansi w’enjuba. Ate emitima gy’abantu mu bulamu buno giraluse gijjudde ebibi, bayaayaanira buli kimu; n’oluvannyuma ne bakka emagombe eri bannaabwe.
4 Mert valaki, a ki mind az élőkhöz csatolva van, annak számára van bizalom; mert az élő ebnek jobb a dolga, mint a holt oroszlánnak.
Naye omuntu omulamu aba n’essuubi, wadde embwa ennamu esinga empologoma enfu!
5 Mert az élők tudják, hogy meg fognak halni, de a holtak mit sem tudnak, és nincs többé számukra jutalom, mert felejtve van emlékezetük.
Kubanga buli kiramu kimanya nga kya kufa, naye abafu tebaliiko kye bamanyi: tebakyagasa wadde okujjukirwa.
6 Szeretetük is, gyűlöletük is, irígységük is rég elveszett; és osztályrész nincs számukra többé örökké, mindabban, ami történik a nap alatt.
Okwagala kwabwe, n’obukyayi bwabwe, n’obuggya bwabwe nga bizikiridde; nga tebakyetaba mu ebyo byonna ebikolebwa wansi w’enjuba.
7 Menj, egyed örömmel kenyeredet és igyad vidám szívvel borodat, mert már megkedvelte Isten a te tetteidet.
Genda olye emmere yo ng’osanyuka, onywe ne wayini wo nga weeyagala; kubanga Katonda asiimye ky’okola.
8 Minden időben legyenek a te ruháid fehérek és olaj ne hiányozzék a fejeden.
Yambalanga engoye ennyonjo, era weesiigenga n’ebyakaloosa.
9 Élvezd az életet az asszonynyal, a kit szeretsz, hívságos életed minden napjaiban, melyeket adott neked a nap alatt, mind a te hívságos napjaidban; mert az a te osztályrészed az életben és fáradságodért, melylyel fáradozol a nap alatt.
Ssanyukanga ne mukyala wo gw’oyagala ennaku zo zonna, mu bulamu buno obutaliimu, Katonda bw’akuwadde wansi w’enjuba, kubanga ekyo gwe mugabo gwo mu kutegana kwo kw’oteganamu wansi w’enjuba.
10 Mindent, a mit elér kezed, hogy erőddel megtegyed, tedd meg, mert nincsen cselekvés és számítás és tudás és bölcseség az alvilágban, a hová te mégy. (Sheol )
Buli omukono gwo kye gugenda okukola, kikole n’amaanyi go gonna; kubanga teri mulimu wadde okulowooza, oba okutegeera wadde amagezi emagombe gy’olaga. (Sheol )
11 Rátértem és láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás s sem a vitézeké a harcz, nem is a bölcseké a kenyér s nem is az értelmeseké a gazdagság és nem is a tudósoké a kedvesség, mert idő és véletlen esik meg mindannyin.
Ate nalaba nga wansi w’enjuba, ng’ow’embiro ennyingi si y’awangula mu mpaka, era ne kirimaanyi si y’awangula olutalo, ng’ate bakalimagezi bonna si be baatiikirira; wabula ng’omukisa gukwata bukwasi oyo aba aliwo mu kifo ekituufu ne mu kiseera ekituufu.
12 Mert nem is ismeri az ember az ő idejét – mint a halak, melyek megfogatnak gonosz varsában és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben: mint ők tőrbe ejtetnek az ember fiai a szerenesétlenség idejében, a midőn rájuk esik hirtelenűl.
Kubanga omuntu tamanya kinaamubaako. Ng’ekyenyanja bwe kikwatibwa mu muyonjo, oba ennyonyi nga bw’egwa ku mutego, n’abaana b’omuntu bwe batyo bwe beesanga mu biseera eby’akabi, ebibatuukako nga tebabyetegekedde.
13 Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt s az nagy énelőttem:
Era ekirala kye nalaba ekyampuniikiriza ennyo kye kino:
14 Kis város és ember benne kevés és jön ellene nagy király, körülzárja azt és épít ellene nagy ostromműveket;
waaliwo akabuga nga kalimu abantu batono ddala, kabaka ow’amaanyi n’ajja n’akazingiza n’akazimbako ekigo ekinene.
15 és találtatik benne egy szegény ember, a ki bölcs: az megmenti a várost bölcseségével, és senki sem gondolt arra a szegény emberre.
Mu kabuga ako mwalimu omusajja omugezi, omwavu, ng’amanyi eky’okukola okuwonya akabuga ako, bw’atyo mu magezi ge ne kanunulwa. Naye nno ne wabulawo amujjukira.
16 Mondtam én tehát: jobb a bölcseség a vitézségnél, bár a szegénynek bölcsesége megvetve van, és szavai nem hallgattattak meg.
Awo ne ndaba nti newaakubadde ng’amagezi gasinga amaanyi, naye ow’amagezi bw’aba omwavu, anyoomebwa, ne ky’ayogera tekissibwako mwoyo.
17 A bölcsek szavai, nyugodtsággal elmondva, meghallgattatnak, inkább mint uralkodónak kiáltása a balgák közt.
Naye ne bwe kiba kityo, ebigambo eby’ekimpowooze ebiva mu kamwa k’omugezi bissibwako omwoyo, okusinga okuleekaana kw’omufuzi w’abasirusiru.
18 Jobb a bölcseség a hadiszernél, és egy vétkes sok jót veszíthet el.
Amagezi gasinga ebyokulwanyisa mu lutalo, naye omwonoonyi omu azikiriza ebirungi bingi.