Prédikátor 7
1 Jobb a név a jó olajnál és a halál napja a születés napjánál.
Nying maber longʼo moloyo mo mangʼwe ngʼar, kendo odiechieng tho ber moloyo odiechieng nywol.
2 Jobb menni a gyásznak házába, mint menni a lakomának házába, mivelhogy az minden embernek a vége s az élő szívére veszi.
Ber mondo idhi e od kuyo moloyo ot mitimoe nyasi, nimar tho e giko ngʼato ka ngʼato; joma pod ngima nyaka ngʼe ma e chunygi.
3 Jobb a bánat a nevetésnél, mert szomorú arcz mellett felvidúl a sziv.
Kuyo ber moloyo nyiero, nikech wangʼ man-gi lit berne chuny.
4 A bölcsek szíve a gyász házában van, a balgák szíve pedig az öröm házában.
Ngʼat mariek wiye ok wil gi tho, to ngʼat mofuwo paro mana mor pile.
5 Jobb hallgatni a bölcsnek dorgálását, mint hogy valaki hallgatja a balgák énekét;
Ber mondo ichik iti ne siem ngʼat man-gi rieko, moloyo chiko iti ne wend joma ofuwo.
6 mert a milyen a tövisek ropogása a fazék alatt, olyan a balgának nevetése. S ez is hiúság! -
Nyiero mar ngʼama ofuwo onge tiende omiyo ochalo mana gi kudho mararni e mach e bwo agulu. Ma bende onge tiende.
7 Mert az elnyomás megtébolyítja a bölcset s a szívet elveszíti az ajándék.
Ka ngʼat mariek mayo ji to obedo ngʼama ofuwo, to ngʼama kawo asoya kethore kende owuon.
8 Jobb a dolog vége mint kezdete; jobb a türelmes lelkű a büszke lelkűnél.
Giko mar gimoro ber moloyo chakruokne kendo bedo mos ber moloyo sunga.
9 Ne hírtelenkedj lelkedben boszankodásra, mert a boszúság a balgák ölében nyugszik.
Kik ibed ngʼama chwanyore piyo e chunye; nikech joma ofuwo ema timo kamano.
10 Ne mondd: hogy van az, hogy az előbbi napok jobbak voltak emezeknél? Mert nem bölcseségből kérdezted ezt!
Bende kik ipenjri ni angʼo momiyo ndalo machon gik moko ne timore maber moloyo ndalogi? Mano en penjo mar ngʼat mofuwo.
11 Jó a bölcseség a birtokkal és nyereség a napot látóknak.
Rieko ber mana kaka girkeni, en gima ber kendo en ohala ne joma mangima.
12 Mert árnyékúl van a bölcseség, árnyékúl az ezüst, de a tudás elsőbbsége: a bölcseség életben tartja gazdáját.
Rieko en tipo mana kaka pesa bende en tipo, nimar rieko kelo ngima ni ngʼama ni kode.
13 Nézd az Isten művét; mert ki egyenesítheti ki azt, a mit ő meggörbített?
Parane gima Nyasaye osetimo: En ngʼa manyalo rieyo gima osedolo?
14 A jónak napján légy jóban és a bajnak napján lásd: emezt is megfelelően amannak alkotta Isten, annak okából, hogy az ember nem talál maga után semmit.
Ka gik moko dhini maber, to bed mamor, to ka chandruok omaki; to ngʼe ni Nyasaye ema oyie mondo gik moko ariyogo otimre. Emomiyo, dhano ok nyal fwenyo gimoro amora mabiro timorene e ndalo mabiro.
15 Mindet láttam hiúságom napjaiban; van igaz, a ki elvész igazságában, és van gonosz, ki sokáig él gonoszságában.
E ngima madakie maonge tiendeni asefwenyo ni ngʼat ma ja-ratiro rumo nikech ratiro mare kendo ngʼat ma jaricho dak ndalo mangʼeny kotimo richo.
16 Ne légy szerfölött igaz, s ne mutatkozzál bölcsnek túlságosan; minek pusztúlnál el?
Kik ibed ngʼat mariek ahinya kata ngʼat mongʼeyo ahinya, nimar inyalo tiekori kendi iwuon.
17 Ne légy szerfölött gonosz s ne légy balga; miért halnál meg időd előtt?
Kik ibed ngʼama timbene mono ahinya kata ngʼama ofuwo, nimar angʼo momiyo idwaro ni itho ka ndaloni pok ochopo?
18 Jó, hogy megragadod ezt is és amattól sem vonod meg kezedet; mert az Istenfélő mindannyitól szabadúl.
Kuom mano, e weche ariyogi kik iher moro moloyo machielo, nikech ngʼat moluoro Nyasaye ema dhi maber.
19 A bölcseség erejévé válik a bölcsnek, inkább mint tíz hatalmas, kik a városban vannak.
Gima rieko nyalo timo ne ngʼato duongʼ moloyo gima jotelo apar nyalo timo ne dala maduongʼ.
20 Mert ember nincs igaz a földön, ki jót cselekszik és nem vétkezik.
Onge ngʼato kata achiel e piny ngima matimo mana gik mabeyo lilo ma ok oketho.
21 Mindazon beszédekre, melyeket beszélnek, ne add szívedet, nehogy halljad szolgádat, a mint átkoz tégedet.
Kik ichik iti ni weche ma ji wacho, dipo ka iwinjo ka jatichni kwongʼi,
22 Mert bizony sok ízben úgy tudja szíved, hogy te is átkoztál másokat.
nimar in bende ingʼeyo e chunyi ni kinde mangʼeny in iwuon isekwongʼo joma moko.
23 Mindezeket megkisérlettem bölcseséggel; mondtam hadd leszek bölcs, de ő távol van én tőlem!
Ne apimo gigo duto gi rieko ka aketo chunya mondo abed mariek, to ne ayudo ka ok anyal.
24 Távol van az, a mi van, s mély, mély: ki találhatja meg?
Ere kaka dhano difweny rieko? Otut moyombowa, kendo otek modhierowa winjo.
25 Fordúltam én és arra volt szívem, hogy tudjak és vizsgálódjam, keressek bölcseséget meg számítást és tudjam, hogy a gonoszság balgaság, a balgatagság pedig eszelősség.
Omiyo ne aloko pacha mondo anon kendo awinj tiend rieko, kaachiel gi chenro mar gik moko, bangʼe to ne ayudo ni ngʼat mofuwo en jaricho kendo janeko.
26 És találtam én a halálnál keserűbbnek az asszonyt, a ki olyan, hogy csupa tőr, és háló a szíve és bilincsek a kezei; a ki Isten előtt jó, megmenekül tőle, de a vétkes megfogatik általa.
Bangʼe ne ayudo ni dhako ma jachode rach moloyo, tho nimar chunye en obadho, to lwetene gin nyororo. Ngʼat moluoro Nyasaye notony e lwete, to jaricho to nokelne mana chandruok.
27 Lásd, ezt találtam, mondja Kóhélet, egyet egyhez adván hogy megtaláljam a számítást.
Jayalo wacho niya, “Ma e gima asefwenyo kane adwaro tiend wechegi achiel kachiel,
28 Amit lelkem még keresett, de nem találtam: férfit egyet találtam ezer közt, de asszonyt mindezek közt nem találtam.
to kane pod anono wechegi, to ne ayudo ni kuom ji alufu achiel, dichwo achiel kende ema nyalo bedo gi rieko, to dhako to onge mariek kata achiel.
29 Csupán, lásd, ezt találtam: hogy Isten az embert egyenesnek alkotta, de ők sokféle mesterkedést kerestek.
Gimoro kendo maseyudo en ni Nyasaye nochweyo ji duto momiyo rieko, makmana ni dhano osebaro ka dwaro gik mangʼeny.”
