2 Krónika 1
1 És megerősödött Salamon, Dávid fia, az ő királyságában és az Örökkévaló, az ő Istene vele volt, naggyá tette őt felette naggyá.
Solomon the son of David was firmly established in his kingdom, and Yahweh his God was with him, and made him exceedingly great.
2 És mondta Salamon egész Izraelnek, az ezrek és százak nagyjainak, meg a bíráknak s egész Izrael minden főemberének, az atyai házak fejeinek;
Solomon spoke to all Israel, to the captains of thousands and of hundreds, to the judges, and to every prince in all Israel, the heads of the fathers’ households.
3 s elmentek Salamon s az egész gyülekezet vele a Gibeónban levő magaslatra, mert ott volt Istennek a találkozás-sátra, melyet készített Mózes, az Örökkévaló szolgája a pusztában.
Then Solomon, and all the assembly with him, went to the high place that was at Gibeon; for God’s Tent of Meeting was there, which Yahweh’s servant Moses had made in the wilderness.
4 Azonban az Isten ládáját felvitte Dávid Kirját-Jeárimból azon helyre, melyet előkészített számára Dávid, mert sátrat vont számára Jeruzsálemben.
But David had brought God’s ark up from Kiriath Jearim to the place that David had prepared for it; for he had pitched a tent for it at Jerusalem.
5 De a rézoltár, melyet készített Becalél, Úrinak, Chúr fiának fia, ott volt az Örökkévaló hajléka előtt, azt kereste fel Salamon meg a gyülekezet.
Moreover the bronze altar that Bezalel the son of Uri, the son of Hur, had made was there before Yahweh’s tabernacle; and Solomon and the assembly were seeking counsel there.
6 És áldozott Salamon ott az Örökkévaló előtt levő rézoltáron, mely a találkozás sátrához tartozott, áldozott rajta ezer égőáldozatot.
Solomon went up there to the bronze altar before Yahweh, which was at the Tent of Meeting, and offered one thousand burnt offerings on it.
7 Amaz éjjel megjelent az Isten Salamonnak és mondta neki: Kérj, mit adjak neked?
That night, God appeared to Solomon and said to him, “Ask for what you want me to give you.”
8 És mondta Salamon Istennek: Te nagy szeretetet műveltél atyámmal Dáviddal, és királynak tettél engem ő helyette.
Solomon said to God, “You have shown great loving kindness to David my father, and have made me king in his place.
9 Most, oh Örökkévaló Isten, valósuljon meg atyámnak tett igéd; mert te királynak tettél engem, oly nép fölött, mely számos, mint a föld pora.
Now, Yahweh God, let your promise to David my father be established; for you have made me king over a people like the dust of the earth in multitude.
10 Most bölcsséget és tudást adj nekem, hogy kivonuljak és bevonuljak eme nép előtt, mert ki lehet bírája a nagy népednek?
Now give me wisdom and knowledge, that I may go out and come in before this people; for who can judge this great people of yours?”
11 És mondta Isten Salamonnak: Mivelhogy ez van a szívedben s nem kértél gazdagságot, birtokokat és dicsőséget, sem nem gyűlölőidnek életét, hosszú életet sem kértél, hanem kértél magadnak bölcsességet és tudást, hogy bírája légy népemnek, amely fölé királynak tettelek:
God said to Solomon, “Because this was in your heart, and you have not asked riches, wealth, honor, or the life of those who hate you, nor yet have you asked for long life; but have asked for wisdom and knowledge for yourself, that you may judge my people, over whom I have made you king,
12 a bölcsesség és a tudás meg van adva neked, de gazdagságot s birtokokat és dicsőséget fogok neked adni, amilyen még nem volt az előtted volt királyoknak a utánad sem lesz olyan.
therefore wisdom and knowledge is granted to you. I will give you riches, wealth, and honor, such as none of the kings have had who have been before you, and none after you will have.”
13 És eljött Salamon Jeruzsálembe a Gibeónban levő magaslatról, a találkozás sátra elől, és király volt Izrael felett.
So Solomon came from the high place that was at Gibeon, from before the Tent of Meeting, to Jerusalem; and he reigned over Israel.
14 És gyűjtött Salamon szekereket és lovakat: volt neki ezer négyszáz szekere és tizenkétezer lovasa; és elhelyezte a szekérvárosokban s a király mellett Jeruzsálemben.
Solomon gathered chariots and horsemen. He had one thousand four hundred chariots and twelve thousand horsemen that he placed in the chariot cities, and with the king at Jerusalem.
15 S olyanná tette a király az ezüstöt és az aranyat Jeruzsálemben, mintha kő volna; s a cédrusfákat annyivá tette, mint az alföldön levő vad fügefákat sokaságra.
The king made silver and gold to be as common as stones in Jerusalem, and he made cedars to be as common as the sycamore trees that are in the lowland.
16 A Salamon számára való lovaknak kivitele Egyiptomból történt; csapatban vették a király kereskedői, csapatonként bizonyos áron:
The horses which Solomon had were brought out of Egypt and from Kue. The king’s merchants purchased them from Kue.
17 fölhoztak és kivittek Egyiptomból egy szekeret hatszáz ezüstön, egy lovat pedig százötvenen. Így mind a hittiták királyai és Arám királyai számára is általuk történt a kivitel.
They imported from Egypt then exported a chariot for six hundred pieces of silver and a horse for one hundred fifty. They also exported them to the Hittite kings and the Syrian kings.
