< Zabura 113 >
1 Yabi Ubangiji. Ku yabe shi, ya ku bayin Ubangiji, ku yabi sunan Ubangiji.
Hallelúja! Dicsérjétek, szolgái ti az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévaló nevét!
2 Bari a yabi sunan Ubangiji, yanzu da har abada kuma.
Legyen az Örökkévaló neve áldott mostantól mindörökké!
3 Daga fitowar rana zuwa inda take fāɗuwa, a yabi sunan Ubangiji.
Napkeltétől napnyugtáig dicsérve legyen az Örökkévaló neve.
4 Ana ɗaukaka Ubangiji a bisa dukan al’ummai, ɗaukakarsa a bisa sammai
Magasztos mind a nemzetek fölött az Örökkévaló, az ég fölött van a dicsősége.
5 Wane ne yake kamar Ubangiji Allahnmu, Wannan mai zama a kursiyi can bisa,
Ki olyan, mint az Örökkévaló, a mi Istenünk? Ki magasan székel,
6 wanda yake sunkuya yă dubi sammai da duniya?
ki mélyen letekint az égben és a földre;
7 Yakan tā da matalauta daga ƙura yakan ɗaga mabukata daga tarin toka;
föltámasztja porból a szegényt, szemétből fölemeli a szükölködőt,
8 ya zaunar da su tare da sarakuna, tare da sarakunan mutanensu.
hogy ültesse a nemesek mellé, népének nemesei mellé.
9 Yakan zaunar da matar da ba haihuwa a gidanta ta zama kamar mahaifiyar’ya’ya mai farin ciki. Yabi Ubangiji.
Megnépesíti a magtalan nővel a házat, mint gyermekek anyja örvend. Hallelúja!