< Psalm 124 >
1 Ein Loblied im höhern Chor. Wo der HERR nicht bei uns wäre, so sage Israel,
Zarándoklás éneke. Dávidtól. Ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt – így szóljon Izraél
2 wo der HERR nicht bei uns wäre, wenn die Menschen sich wider uns setzen:
ha nem az Örökkévaló az, ki velünk volt, midőn ránk támadtak emberek:
3 so verschlängen sie uns lebendig, wenn ihr Zorn über uns ergrimmte;
akkor elevenen nyeltek volna el bennünket, midőn haragjuk föllobbant ellenünk;
4 so ersäufte uns Wasser, Ströme gingen über unsre Seele;
akkor a vizek elsodortak volna bennünket, patak ment volna át lelkünk fölött;
5 es gingen Wasser allzu hoch über unsre Seele.
akkor átmentek volna lelkünk fölött a kevély vizek.
6 Gelobet sei der HERR, daß er uns nicht gibt zum Raub in ihre Zähne!
Áldva Iegyen az Örökkévaló, ki nem adott bennünket ragadmányul fogaiknak!
7 Unsre Seele ist entronnen wie ein Vogel dem Stricke des Voglers; der Strick ist zerrissen, wir sind los.
Lelkünk mint a madár megmenekült a madarászok tőréből; a tőr eltörött és mi megmenekültünk.
8 Unsre Hilfe steht im Namen des HERRN, der Himmel und Erden gemacht hat.
Segítségünk az Örökkévaló nevében van, ki égnek és földnek teremtője.