< Psaumes 120 >

1 Cantique des degrés. À l’Éternel, en ma détresse, j’ai crié; et il m’a répondu.
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
2 Éternel! délivre mon âme de la lèvre menteuse, de la langue qui trompe.
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3 Que te donnera-t-on, et que t’ajoutera-t-on, langue trompeuse? –
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4 Des flèches aiguës d’un homme puissant, et des charbons ardents de genêt.
Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5 Malheur à moi de ce que je séjourne en Méshec, de ce que je demeure avec les tentes de Kédar; –
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6 Que mon âme ait tant demeuré avec ceux qui haïssent la paix!
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7 Je veux la paix; mais si j’en parle, ils sont, eux, pour la guerre.
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.

< Psaumes 120 >