Psalms 60

1 To the Overseer. — 'Concerning the Lily of Testimony,' a secret treasure of David, to teach, in his striving with Aram-Naharaim, and with Aram-Zobah, and Joab turneth back and smiteth Edom in the valley of Salt — twelve thousand. O God, Thou hadst cast us off, Thou hadst broken us — hadst been angry! — Thou dost turn back to us.

A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!

2 Thou hast caused the land to tremble, Thou hast broken it, Heal its breaches, for it hath moved.

Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.

3 Thou hast shewn Thy people a hard thing, Thou hast caused us to drink wine of trembling.

Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.

4 Thou hast given to those fearing thee an ensign. To be lifted up as an ensign Because of truth. (Selah)

Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.

5 That Thy beloved ones may be drawn out, Save [with] Thy right hand, and answer us.

Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!

6 God hath spoken in His holiness: I exult — I apportion Shechem, And the valley of Succoth I measure,

Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.

7 Mine [is] Gilead, and mine [is] Manasseh, And Ephraim [is] the strength of my head, Judah [is] my lawgiver,

Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.

8 Moab [is] my pot for washing, over Edom I cast my shoe, Shout, concerning me, O Philistia.

Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!

9 Who doth bring me [to] a city of bulwarks? Who hath led me unto Edom?

Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?

10 Is it not Thou, O God? hast Thou cast us off? And dost Thou not go forth, O God, with our hosts!

Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!

11 Give to us help from adversity, And vain [is] the deliverance of man.

Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.

12 In God we do mightily, And He treadeth down our adversaries!

Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.