Proverbs 30
1 The wordis of hym that gaderith, of the sone spuynge. The prophesie which a man spak, with whom God was, and which man was coumfortid bi God dwellyng with hym,
Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2 and seide, Y am the moost fool of men; and the wisdom of men is not with me.
Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
3 Y lernede not wisdom; and Y knew not the kunnyng of hooli men.
És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4 Who stiede in to heuene, and cam doun? Who helde togidere the spirit in hise hondis? who bonde togidere watris as in a cloth? Who reiside alle the endis of erthe? What is name of hym? and what is the name of his sone, if thou knowist?
Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
5 Ech word of God is a scheld set a fiere, to alle that hopen in hym.
Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
6 Adde thou not ony thing to the wordis of hym, and thou be repreued, and be foundun a liere.
Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
7 I preiede thee twei thingis; denye not thou to me, bifor that Y die.
Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8 Make thou fer fro me vanyte and wordis of leesyng; yyue thou not to me beggery and richessis; yyue thou oneli necessaries to my lijflode;
A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
9 lest perauenture Y be fillid, and be drawun to denye, and seie, Who is the Lord? and lest Y compellid bi nedynesse, stele, and forswere the name of my God.
Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
10 Accuse thou not a seruaunt to his lord, lest perauenture he curse thee, and thou falle doun.
Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11 A generacioun that cursith his fadir, and that blessith not his modir.
Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
12 A generacioun that semeth cleene to it silf, and netheles is not waischun fro hise filthis.
Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
13 A generacioun whose iyen ben hiy, and the iye liddis therof ben reisid in to hiy thingis.
Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14 A generacioun that hath swerdis for teeth, and etith with hise wank teeth; that it ete nedi men of erthe, and the porails of men.
Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
15 The watir leche hath twei douytris, seiynge, Brynge, bringe. Thre thingis ben vnable to be fillid, and the fourthe, that seith neuere, It suffisith;
A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
16 helle, and the mouth of the wombe, and the erthe which is neuere fillid with water; but fier seith neuere, It suffisith. (Sheol h7585)
A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol h7585)
17 Crowis of the stronde picke out thilke iye, that scorneth the fadir, and that dispisith the child beryng of his modir; and the briddis of an egle ete that iye.
A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
18 Thre thingis ben hard to me, and outirli Y knowe not the fourthe thing;
E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19 the weye of an egle in heuene, the weie of a serpent on a stoon, the weie of a schip in the myddil of the see, and the weie of a man in yong wexynge age.
A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20 Siche is the weie of a womman auowtresse, which etith, and wipith hir mouth, and seith, Y wrouyte not yuel.
Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
21 The erthe is moued bi thre thingis, and the fourthe thing, which it may not susteyne;
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22 bi a seruaunt, whanne he regneth; bi a fool, whanne he is fillid with mete;
A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
23 bi an hateful womman, whanne sche is takun in matrymonye; and bi an handmaide, whanne sche is eir of hir ladi.
A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
24 Foure ben the leeste thingis of erthe, and tho ben wisere than wise men;
E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25 amtis, a feble puple, that maken redi mete in heruest to hem silf;
A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
26 a hare, a puple vnmyyti, that settith his bed in a stoon;
A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
27 a locust hath no kyng, and al goith out bi cumpanyes; an euete enforsith with hondis,
Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28 and dwellith in the housis of kingis.
A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29 Thre thingis ben, that goon wel, and the fourthe thing, that goith richeli.
Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30 A lioun, strongeste of beestis, schal not drede at the meetyng of ony man;
Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31 a cok gird the leendis, and a ram, and noon is that schal ayenstonde him.
A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
32 He that apperith a fool, aftir that he is reisid an hiy; for if he hadde vndurstonde, he hadde sett hond on his mouth.
Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
33 Forsothe he that thristith strongli teetis, to drawe out mylk, thristith out botere; and he that smytith greetli, drawith out blood; and he that stirith iris, bringith forth discordis.
Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
