Matthew 25
1 Thanne the kyngdoom of heuenes schal be lijk to ten virgyns, whiche token her laumpis, and wenten out ayens the hosebonde and the wijf;
„Akkor hasonlatos lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik elővették lámpásaikat, és kimentek a vőlegény elé.
2 and fyue of hem weren foolis, and fyue prudent.
Öt pedig közülük eszes volt, és öt bolond.
3 But the fyue foolis token her laumpis, and token not oile with hem;
Akik bolondok voltak, amikor lámpásaikat elővették, nem vittek magukkal olajat.
4 but the prudent token oile in her vessels with the laumpis.
Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat is vittek magukkal az edényeikben.
5 And whilis the hosebonde tariede, alle thei nappiden and slepten.
Mivel pedig a vőlegény késett, mindannyian elszunnyadtak és elaludtak.
6 But at mydnyyt a cryy was maad, Lo! the spouse cometh, go ye oute to mete with him.
Éjfélkor pedig kiáltás hallatszott: Íme, jön a vőlegény! Jöjjetek elé!
7 Thanne alle tho virgyns risen vp, and araieden her laumpis.
Akkor felkeltek a szüzek mind, és elkészítették lámpásaikat.
8 And the foolis seiden to the wise, Yyue ye to vs of youre oile, for oure laumpis ben quenchid.
A bolondok ezt mondták az eszeseknek: Adjatok nekünk olajotokból, mert a mi lámpásaink ki fognak aludni.
9 The prudent answeriden, and seiden, Lest perauenture it suffice not to vs and to you, go ye rather to men that sellen, and bie to you.
Az eszesek pedig így feleltek: Nem lenne elegendő talán sem nekünk, sem nektek; menjetek inkább az árusokhoz, és vegyetek magatoknak.
10 And while thei wenten for to bie, the spouse cam; and tho that weren redi, entreden with him to the weddyngis; and the yate was schit.
Mikor pedig elmentek vásárolni, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre, és bezárták az ajtót.
11 And at the last the othere virgyns camen, and seiden, Lord, lord, opene to vs.
Később pedig a többi szűz is megjött, és ezt mondták: Uram, uram, nyisd ki nekünk.
12 And he answeride, and seide, Treuli Y seie to you, Y knowe you not.
Ő pedig így felelt: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.
13 Therfor wake ye, for ye witen not the dai ne the our.
Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az Emberfia eljön.
14 For as a man that goith in pilgrimage, clepide hise seruauntis, and bitook to hem hise goodis;
„Mert éppen úgy van ez, mint az az ember, aki útra akart kelni, hívatta szolgáit, és amije volt, átadta nekik.
15 and to oon he yaf fyue talentis, and to another tweyne, and to another oon, to ech after his owne vertu; and wente forth anoon.
Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek erejéhez képest, és azonnal útra kelt.
16 And he that hadde fyue besauntis, wente forth, and wrouyte in hem, and wan othere fyue.
Az, aki az öt talentumot kapta, elment, kereskedett azokkal, és szerzett másik öt talentumot.
17 Also and he that hadde takun tweyne, wan othere tweyne.
Ugyanígy, akié a kettő volt, az is másik kettőt nyert hozzá.
18 But he that hadde takun oon, yede forth, and dalf in to the erthe, and hidde the money of his lord.
Aki pedig az egyet kapta, elment, elásta azt a földbe, és elrejtette urának pénzét.
19 But after long tyme, the lord of tho seruauntis cam, and rekenede with hem.
Sok idő múlva pedig megjött a szolgáknak ura, és számadást tartott velük.
20 And he that hadde takun fyue besauntis, cam, and brouyte othere fyue, and seide, Lord, thou bytokist to me fyue besauntis, loo! Y haue getun aboue fyue othere.
Eljött az, aki az öt talentumot kapta, és hozott másik öt talentumot, és ezt mondta: Uram, öt talentumot adtál nekem, íme, másik öt talentumot nyertem azokon.
21 His lord seide to hym, Wel be thou, good seruaunt and feithful; for on fewe thingis thou hast be trewe, Y schal ordeyne thee on manye thingis; entre thou in to the ioye of thi lord.
Ura pedig ezt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, kevésen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be uradnak örömébe.
22 And he that hadde takun twey talentis, cam, and seide, Lord, thou bitokist to me twey besauntis; loo!
Eljött az is, ki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál nekem, íme, két másik talentumot nyertem rajta.
23 Y haue wonnen ouer othir tweyne. His lord seide to him, Wel be thou, good seruaunt and trewe; for on fewe thingis thou hast be trewe, Y schal ordeyne thee on many thingis; entre thou in to the ioie of thi lord.
Ura ezt mondta neki: Jól van, jó és hű szolgám, kevésen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be uradnak örömébe.
24 But he that hadde takun o besaunt, cam, and seide, Lord, Y woot that thou art an hard man; thou repist where thou hast not sowe, and thou gederist togidere where thou hast not spred abrood;
Eljött az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, ott is gyűjtesz, ahol nem szórtál.
25 and Y dredynge wente, and hidde thi besaunt in the erthe; lo! thou hast that that is thin.
Ezért félelmemben elmentem, és elástam a te talentumodat a földbe: Íme, itt van, ami a tied.
26 His lord answeride, and seide to hym, Yuel seruaunt and slowe, wistist thou that Y repe where Y sewe not, and gadir to gidere where Y spredde not abrood?
Ura pedig így felelt neki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is gyűjtök, ahol nem szórtam.
27 Therfor it bihofte thee to bitake my money to chaungeris, that whanne Y cam, Y schulde resseyue that that is myn with vsuris.
El kellett volna helyezned pénzemet a pénzváltóknál, és én megjőve nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28 Therfor take awei fro hym the besaunt, and yyue ye to hym that hath ten besauntis.
Vegyétek el ezért tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van.
29 For to euery man that hath me schal yyue, and he schal encreese; but fro hym that hath not, also that that hym semeth to haue, schal be taken awey fro him.
Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van.
30 And caste ye out the vnprofitable seruaunt in to vtmer derknessis; ther schal be wepyng, and gryntyng of teeth.
A haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre: ott lesz sírás és fogcsikorgatás.
31 Whanne mannus sone schal come in his maieste, and alle hise aungels with hym, thanne he schal sitte on the sege of his maieste;
„Amikor pedig eljön az Emberfia az ő dicsőségében és vele a szent angyalok mind, akkor majd beül dicsőségének királyi székébe.
32 and alle folkis schulen be gaderid bifor hym,
És eléje gyűjtenek minden népet, és elválasztják majd őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
33 and he schal departe hem atwynne, as a scheeperde departith scheep from kidis; and he schal sette the scheep on his riythalf, and the kidis on the lefthalf.
És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
34 Thanne the kyng schal seie to hem, that schulen be on his riythalf, Come ye, the blessid of my fadir, take ye in possessioun the kyngdoom maad redi to you fro the makyng of the world.
Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Gyertek, Atyám áldottai, örököljétek ezt az országot, amelyet számotokra készített a világ megalapítása óta.
35 For Y hungride, and ye yauen me to ete; Y thristide, and ye yauen me to drynke; Y was herboreles, and ye herboriden me;
Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,
36 nakid, and ye hiliden me; sijk, and ye visitiden me; Y was in prisoun, and ye camen to me.
mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
37 Thanne iust men schulen answere to hym, and seie, Lord, whanne siyen we thee hungry, and we fedden thee; thristi, and we yauen to thee drynk?
Akkor így felelnek majd neki az igazak: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna, vagy szomjaztál, és innod adtunk volna?
38 and whanne sayn we thee herborles, and we herboreden thee; or nakid, and we hiliden thee?
Mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna, vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
39 or whanne sayn we thee sijk, or in prisoun, and we camen to thee?
Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
40 And the kyng answerynge schal seie to hem, Treuli Y seie to you, as longe as ye diden to oon of these my leeste britheren, ye diden to me.
És így felel a király majd nekik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek ezt eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, velem cselekedtétek meg.
41 Thanne the kyng schal seie also to hem, that schulen be on his lefthalf, Departe fro me, ye cursid, in to euerlastynge fijr, that is maad redi to the deuel and hise aungels. (aiōnios g166)
Akkor szól majd a bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, átkozottak, az ördögöknek és az ő angyalainak elkészített örök tűzre. (aiōnios g166)
42 For Y hungride, and ye yauen not me to ete; Y thristide, and ye yauen not me to drynke;
Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,
43 Y was herborles, and ye herberden not me; nakid, and ye keuerden not me; sijk, and in prisoun, and ye visitiden not me.
jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
44 Thanne and thei schulen answere to hym, and schulen seie, Lord, whanne sayn we thee hungrynge, or thristynge, or herboreles, or nakid, or sijk, or in prisoun, and we serueden not to thee?
Akkor ezek is így felelnek majd neki: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél vagy szomjaztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna neked?
45 Thanne he schal answere to hem, and seie, Treuli Y seie to you, `hou longe ye diden not to oon of these leeste, nether ye diden to me.
Akkor így felel majd nekik: Bizony mondom néktek, amennyiben nem cselekedtétek meg eggyel ezekkel a legkisebbek közül, velem nem cselekedtétek meg.
