Job 11
1 Forsothe Sophar Naamathites answeride, and seide,
Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
2 Whether he, that spekith many thingis, schal not also here? ether whethir a man ful of wordis schal be maad iust?
Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
3 Schulen men be stille to thee aloone? whanne thou hast scorned othere men, schalt thou not be ouercomun of ony man?
Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
4 For thou seidist, My word is cleene, and Y am cleene in thi siyt.
Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
5 And `Y wolde, that God spak with thee, and openyde hise lippis to thee;
Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
6 to schewe to thee the priuetees of wisdom, and that his lawe is manyfold, and thou schuldist vndurstonde, that thou art requirid of hym to paie myche lesse thingis, than thi wickidnesse disserueth.
hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
7 In hap thou schalt comprehende the steppis of God, and thou schalt fynde Almyyti God `til to perfeccioun.
Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
8 He is hiyere than heuene, and what schalt thou do? he is deppere than helle, and wherof schalt thou knowe? (Sheol h7585)
Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol h7585)
9 His mesure is lengere than erthe, and brodere than the see.
Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
10 If he distrieth alle thingis, ethir dryueth streitli `in to oon, who schal ayenseie hym? Ethir who may seie to hym, Whi doest thou so?
Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
11 For he knowith the vanyte of men; and whether he seynge byholdith not wickidnesse?
Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
12 A veyn man is reisid in to pride; and gessith hym silf borun fre, as the colt of a wilde asse.
Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
13 But thou hast maad stidefast thin herte, and hast spred abrood thin hondis to hym.
Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
14 If thou doest awei `fro thee the wickidnesse, which is in thin hond, and vnriytfulnesse dwellith not in thi tabernacle,
ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
15 thanne thou schalt mowe reise thi face with out wem, and thou schalt be stidefast, and thou schalt not drede.
bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
16 And thou schalt foryete wretchidnesse, and thou schalt not thenke of it, as of watris that han passid.
bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
17 And as myddai schynynge it schal reise to thee at euentid; and whanne thou gessist thee wastid, thou schalt rise vp as the dai sterre.
S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
18 And thou schalt haue trist, while hope schal be set forth to thee; and thou biried schalt slepe sikurli.
És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
19 Thou schalt reste, and `noon schal be that schal make thee aferd; and ful many men schulen biseche thi face.
heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
20 But the iyen of wickid men schulen faile; and socour schal perische fro hem, and the hope of hem schal be abhominacyioun of soule.
De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
