Psalms 105
1 O give thanks to the LORD; call upon his name: make known his deeds among the people.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Sing to him, sing psalms to him: talk ye of all his wondrous works.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Glory ye in his holy name: let the heart of them rejoice that seek the LORD.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Seek the LORD, and his strength: seek his face evermore.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Remember his wonderful works that he hath done; his wonders, and the judgments of his mouth;
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 O ye seed of Abraham his servant, ye children of Jacob his chosen.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 He [is] the LORD our God: his judgments [are] in all the earth.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 He hath remembered his covenant for ever, the word [which] he commanded to a thousand generations.
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 Which [covenant] he made with Abraham, and his oath to Isaac;
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 And confirmed the same to Jacob for a law, [and] to Israel [for] an everlasting covenant:
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Saying, To thee will I give the land of Canaan, the lot of your inheritance:
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 When they were a few men in number; yes, very few, and strangers in it.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 When they went from one nation to another, from [one] kingdom to another people;
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 He suffered no man to do them wrong: yes, he reproved kings for their sakes;
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 [Saying], Touch not my anointed, and do my prophets no harm.
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Moreover he called for a famine upon the land: he broke the whole staff of bread.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 He sent a man before them, [even] Joseph, [who] was sold for a servant:
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 Whose feet they hurt with fetters: he was laid in iron:
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 Until the time that his word came: the word of the LORD tried him.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 The king sent and loosed him; [even] the ruler of the people, and let him go free.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 He made him lord of his house, and ruler of all his substance:
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 To bind his princes at his pleasure; and teach his senators wisdom.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Israel also came into Egypt; and Jacob sojourned in the land of Ham.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 And he increased his people greatly; and made them stronger than their enemies.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 He turned their heart to hate his people, to deal subtilly with his servants.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 He sent Moses his servant; [and] Aaron whom he had chosen.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 They showed his signs among them, and wonders in the land of Ham.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 He sent darkness, and made it dark; and they rebelled not against his word.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 He turned their waters into blood, and slew their fish.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 Their land brought forth frogs in abundance, in the chambers of their kings.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 He spoke, and there came divers sorts of flies, [and] lice in all their borders.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 He gave them hail for rain, [and] flaming fire in their land.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 He smote their vines also and their fig-trees; and broke the trees of their borders.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 He spoke, and the locusts came, and caterpillars, and that without number,
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 And ate up all the herbs in their land, and devoured the fruit of their ground.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 He smote also all the first-born in their land, the chief of all their strength.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 He brought them forth also with silver and gold: and [there was] not one feeble [person] among their tribes.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 Egypt was glad when they departed: for the fear of them fell upon them.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 He spread a cloud for a covering; and fire to give light in the night.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 [The people] asked, and he brought quails, and satisfied them with the bread of heaven.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 He opened the rock, and the waters gushed out; they ran in the dry places [like] a river.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 For he remembered his holy promise, [and] Abraham his servant.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 And he brought forth his people with joy, [and] his chosen with gladness:
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 And gave them the lands of the heathen: and they inherited the labor of the people;
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 That they might observe his statutes, and keep his laws. Praise ye the LORD.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
