Ezekiel 15

1 And the word of the LORD came unto me, saying,

És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

2 Son of man, What is the vine tree more than any tree, the vine branch which is among the trees of the forest?

Ember fia, mi lesz a szőlőtőnek fájával mind a fa között, a venyigével, mely az erdőnek fái között van?

3 Shall wood be taken thereof to make any work? or will men take a pin of it to hang any vessel thereon?

Vesznek-e belőle fát, hogy földolgozzák munkára, avagy vesznek-e belőle szeget, hogy ráaggassanak mindenféle edényt?

4 Behold, it is cast into the fire for fuel: the fire hath devoured both the ends of it, and the midst of it is burned; is it profitable for any work?

Íme a tűznek adatott fölemésztésre, ha két végét fölemésztette a tűz, közepe pedig megperzselődött, vajon alkalmas lesz-e munkára?

5 Behold, when it was whole, it was meet for no work: how much less, when the fire hath devoured it, and it is burned, shall it yet be meet for any work?

Íme, mikor ép volt, nem volt földolgozható munkára, hát még ha tűz emésztette föl és megperzselődött, földolgozható-e még munkára?

6 Therefore thus saith the Lord GOD: As the vine tree among the trees of the forest, which I have given to the fire for fuel, so will I give the inhabitants of Jerusalem.

Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Mint a szőlőtőnek fáját az erdő fái között, amelyet a tűznek adtam fölemésztésre, úgy adom oda Jeruzsálem lakóit.

7 And I will set my face against them; they shall go forth from the fire, but the fire shall devour them; and ye shall know that I am the LORD, when I set my face against them.

És ellenük fordítom arcomat; a tűzből mentek ki, és a tűz emészti meg őket, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn ellenük irányítom arcomat.

8 And I will make the land desolate, because they have committed a trespass, saith the Lord GOD.

És pusztasággá teszem az országot, mivelhogy hűtlenséget követtek el, úgymond az Úr, az Örökkévaló.