Isaiah 41
1 “Keep silent before me, islands, and let the peoples renew their strength. Let them come near, then let them speak. Let’s meet together for judgment.
Hallgassatok rám, szigetek és a nemzetek váltsanak erőt; lépjenek ide, aztán beszéljenek, együtt álljunk elő ítéletre.
2 Who has raised up one from the east? Who called him to his foot in righteousness? He hands over nations to him, and makes him rule over kings. He gives them like the dust to his sword, like the driven stubble to his bow.
Ki ébresztette fel keletről azt, kinek lábához szólítja a győzelmet, eléje ad nemzeteket és királyokat vet alá, adja por gyanánt kardja elé, űzött tarló gyanánt íja elé.
3 He pursues them, and passes by safely, Even by a way that he had not gone with his feet.
Üldözi őket, halad épségben ösvényen, melyre lábaival soha nem lépett.
4 Who has worked and done it, calling the generations from the beginning? I, Adonai, am the first א (Aleph), and I am the same with those are the last ת (Tav), I am he.”
Ki művelte és cselekedte? Aki szólítja kezdettől fogva a nemzedékeket; én az Örökkévaló, az első és az utolsóknál én vagyok!
5 The islands have seen, and fear. The ends of the earth tremble. They approach, and come.
Látták a szigetek és félnek, a föld végei remegnek: közeledtek és eljöttek.
6 Everyone helps his neighbor. They say to their brothers, “Be strong!”
Egyik a másikát segítik, és testvérének azt mondja: légy erős.
7 So the carpenter encourages the goldsmith. He who smooths with the hammer encourages him who strikes the anvil, saying of the soldering, “It is good;” and he fastens it with nails, that it might not totter.
Fölbátorította a művész az ötvöst, a kalapáccsal simító azt, aki az ülőt veri; azt mondja a forrasztásról: jó az, és megerősítette szögekkel, hogy ne inogjon.
8 “But you, Israel [God prevails], my servant, Jacob [Supplanter] whom I have chosen, the offspring of Abraham [Father of a multitude] my 'ahav ·affectionate lover, friend·,
Te pedig szolgám Izrael, Jákob te, kit választottam, magzatja Ábrahámnak az én barátomnak;
9 You whom I have taken hold of from the ends of the earth, and called from its corners, and said to you, ‘You are my servant, I have chosen you and not cast you away;’
te, akit megragadtalak a föld széleiről és a végeiről hívtalak és mondtam neked: szolgám vagy, választottalak és nem vetettelek meg.
10 Don’t you be afraid, for I am with you. Don’t be dismayed, for I am your God. I will strengthen you. Yes, I will help you. Yes, I will uphold you with the right hand of my righteousness.
Ne félj, mert veled vagyok, ne aggódjál, mert én vagyok Istened, megerősítettelek, segítettelek is, tartottalak is győzelmes jobbommal.
11 Behold, all those who are incensed against you will be disappointed and confounded. Those who strive with you will be like nothing, and shall perish.
Lám, megszégyenülnek és elpirulnak mind, akik felgerjednek ellened; olyanok lesznek mint a semmi és elvesznek a te pörös feleid;
12 You will seek them, and won’t find them, even those who contend with you. Those who war against you will be as nothing, as a non-existent thing.
keresni fogod, de nem találod őket, a te viszályos feleidet; olyanok lesznek, mint a semmi, és mint ami nincs; a te harcos feleid.
13 For I, Adonai your God, will hold your right hand, saying to you, ‘Don’t be afraid. I will help you.’
Mert én az Örökkévaló, a te Istened, megragadom jobbodat, aki azt mondja neked: ne félj, én megsegítettelek.
14 Don’t be afraid, you worm Jacob [Supplanter], and you men of Israel [God prevails]. I will help you,” says Adonai, “and your Redeemer is haKadosh Isra'el [the Holy One of God prevails].
Ne félj, Jákob férge, Izraelnek csekély népe; én megsegítettelek, úgymond az Örökkévaló és a te megváltód Izrael szentje.
15 Behold, I have made you into a new sharp threshing instrument with teeth. You will thresh the mountains, and beat them small, and will make the hills like chaff.
Íme éles, új, sokfogú cséplőszánná teszlek, megcsépelsz hegyeket és összemorzsolod, és dombokat polyvává teszel.
16 You will winnow them, and the wind will carry them away, and the whirlwind will scatter them. You will rejoice in Adonai. You will glory in haKadosh Isra'el [the Holy One of God prevails].
Megszórod őket és szél viszi el és vihar elszéleszti őket; te pedig ujjongani fogsz az Örökkévalóban és Izrael szentjében fogsz dicsekedni.
17 The poor and needy seek water, and there is none. Their tongue fails for thirst. I, Adonai, will answer them. I, the God of Israel [God prevails], will not forsake them.
A szegények és szűkölködők vizet keresnek és nincs nyelvük szomjúságtól szikkadt el; én, az Örökkévaló meghallgatom őket, Izrael Istene, én nem hagyom el őket.
18 I will open rivers on the bare heights, and springs in the middle of the valleys. I will make the wilderness a pool of water, and the dry land springs of water.
Majd fakasztok kopár csúcsokon folyókat és völgyek közepén forrásokat, pusztát teszek vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé.
19 I will put cedar, acacia, myrtle, and oil trees in the wilderness. I will set cypress trees, pine, and box trees together in the desert;
Adok a pusztában cédrust, akácot, mirtust és vadolajfát teszek a sivatagba ciprust, jegenyét és fenyőt egyetemben.
20 that they may see, know, consider, and understand together, that Adonai’s hand has done this, and haKadosh Isra'el [the Holy One of God prevails] has created it.
Hogy lássák és tudják és észrevegyék és belássák egyetemben, hogy az Örökkévaló keze cselekedte ezt és Izrael szentje teremtette.
21 Produce your cause,” says Adonai. “Bring out your strong reasons,” says the King of Jacob [Supplanter].
Hozzátok ide ügyeteket, szól az Örökkévaló, terjesszétek elő erősségeiteket, szól Jákob királya.
22 “Let them announce, and declare to us what shall happen. Declare the former things, what they are, that we may consider them, and know the latter end of them; or sh'ma ·hear obey· unto us things to come.
Terjesszék elő és jelentsék meg nekünk, hogy mik fognak történni, az előbbieket – mik azok, jelentsétek meg, hogy ráfordítsuk szívünket és megtudjuk végüket, vagy a jövendőket hallassátok velünk.
23 Declare the things that are to come hereafter, that we may know that you are deities. Yes, do good, or do evil, that we may be dismayed, and see it together.
Jelentsétek meg az utóbb bekövetkezőket, hogy megtudjuk, hogy istenek vagytok, jót is, meg rosszat is tesztek, hogy bámuljunk és lássuk egyetemben.
24 Behold, you are of nothing, and your work is of nothing. He who chooses you is an abomination.
Lám, ti semmiből vagytok és művetek semmis; utálat, ki titeket választ.
25 “I have raised up one from the north, and he has come; from the rising of the sun, one who calls on my name; and he shall come on rulers as on mortar, and as the potter treads clay.
Fölébresztettem északról és eljött, napkeletről azt, aki szólítja nevemet, jön a helytartókra mint agyagra és mint fazekas, ki a sarat tapossa.
26 Who has declared it from the beginning, that we may know? And before, that we may say, ‘He is right?’ Surely, there is no one who declares. Surely, there is no one who sh'ma ·hears obeys, declares·. Surely, there is no one who sh'ma ·hears obeys· your words.
Ki jelentette meg kezdettől, hogy megtudjuk és régtől fogva, hogy ezt mondjuk: igaz! Nincs sem jelentő, sem hirdető, sem, aki hallja szavaitokat!
27 I am the first to say to Zion [Mountain ridge, Marking], ‘Behold, look at them;’ and I will give one who brings good news to Jerusalem [City of peace].
Mint első mondom Cziónnak: íme itt vannak! – és Jeruzsálemnek hírmondót adok.
28 When I look, there is no man; even among them there is no counselor who, when I ask of them, can answer a word.
Nézek, de nincs senki – ezek közül, de nincs tanácsadó, hogy megkérdezzem őket és választ adjanak.
29 Behold, all of them, their deeds are vain striving of iniquity and nothing. Their molten images are wind and confusion.
Lám, mindannyian semmisek, semmik a műveik, szél és hiábavalóság az öntvényeik.
