< Psalms 129 >
1 “A psalm of the steps, or the goings up.” Much have they afflicted me from my youth, May Israel now say;
Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
2 Much have they afflicted me from my youth, Yet have they not prevailed against me.
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
3 The ploughers ploughed up my back; They made long their furrows;
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
4 But the LORD was righteous; He cut asunder the cords of the wicked.
Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
5 Let all be driven back with shame Who hate Zion!
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyűlölik a Siont.
6 Let them be as grass upon the house-tops, Which withereth before one pulleth it up;
Olyanok lesznek, mint a háztetőn a fű, a mely kiszárad, mielőtt letépnék.
7 With which the reaper filleth not his hand, Nor he that bindeth sheaves his bosom!
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötő az ölébe.
8 And they who pass by do not say, “The blessing of the LORD be upon you! We bless you in the name of the LORD!”
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!