< Psalms 63 >
1 [A Psalm by David, when he was in the desert of Judah.] God, you are my God. I will earnestly seek you. My soul thirsts for you. My flesh longs for you, in a dry and weary land, where there is no water.
Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
2 So I have seen you in the sanctuary, watching your power and your glory.
Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
3 Because your loving kindness is better than life, my lips shall praise you.
Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
4 So I will bless you while I live. I will lift up my hands in your name.
Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
5 My soul shall be satisfied as with the richest food. My mouth shall praise you with joyful lips,
Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
6 when I remember you on my bed, and think about you in the night watches.
Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
7 For you have been my help. I will rejoice in the shadow of your wings.
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
8 My soul stays close to you. Your right hand holds me up.
Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
9 But those who seek my soul, to destroy it, shall go into the lower parts of the earth.
Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
10 They shall be given over to the power of the sword. They shall be jackal food.
Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
11 But the king shall rejoice in God. Everyone who swears by him will praise him, for the mouth of those who speak lies shall be silenced.
A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.